A Nagy család élete

Ma volt két hete, hogy nagy izgalomban voltunk a sufniban történtek miatt. Foltos cicánk életet adott 5 csöppségnek, akik mára nyitott szemmel tekintenek a jövőbe és egyre bátrabban próbálnak picinyke lábukon egyensúlyozni! Talán mostantól fogok tudni olyan fotókat csinálni, ahol felém néznek, mert elkezdtek figyelni a neszekre, édesen fordítgatják a fejüket a furcsa hangok irányába.

Néha már-már úgy tűnik, egymással próbálnak meg játszani, aztán meg azt hiszem, csak véletlenül hanyatt estek és kapálóznak egy sort. Nagyon édesek!

Benti cicáinknál új rendet vezettem be. Eddig ugye a konyhapulton ettek, mert kutya veszély állt fenn. De most már elég rég óta, ilyenkor a kutyók a kertben hancúroznak, tehát nincs akadálya, hogy cicáink bizony lekerüljenek a földre. Némi nevelésbe kerül mire megértik, hogy szépen ki kell várniuk, míg Én a tálba kanalazom a kajit és eléjük teszem. Mikor felugrálnak, bizony le vannak lökve. De jelentem elég jól haladunk. Most ott tartunk, hogy lent nyáviznak, és már csak ritkán jönnek a pultra. Persze Zeuszka ez alól is kivétel, mert Ő sohasem jött a pultra eddig sem. Ő kicsi kora óta úgy volt nevelve, hogy lent várunk és ezt a mai napig be is tartja. A kutyaveszélyes időszakban is nekem kellett a pultra tennem, hogy egyen egy kicsit... :) Mostanra meg már Zeuszka kezd teljesen leszokni az alutasakos kajiról, ami nem is baj, hiszen jóval drágább, mint a száraz és felnőtt korban nincs is annyira szüksége rá. Okos cica!!!
Kisebb cicóim bizony hagynak maguk után kisebb rumlit...

Zeuszka addigra már az ablakban pihengél:

Na de Ábelt sem kell félteni. Kaja után úgy el tudja magát dobni, hogy ágyúkat lehetne mellette döngetni, Ő biza 1 órát minimum alszik és közben gondolom emészt! :D

Vilmoska pedig menekül Masni elől. Néha hagyja magát és játszik egy kicsit, néha viszont olyan riadtan tud nézni...

 
Kutyóink mai napja változatlanul boldogságban telt el.
Kint birkózás a fűben:

Majd Masni nem adta fel. Még mindig próbál Foltoshoz közelíteni és azt hiszem eredményesen csinálja. Foltika most már nem kapálózik utána, hanem simán tűri, hogy kutyunk megszaglássza. Ma még együtt is pihengéltek pár percig...

Aztán van itt egy rossz hír. Az egyik dinnye megadta magát. Fogalmunk sincs, hogy mi történt vele, de teljesen elszáradt a levele, a szára, az egész növény. Pedig volt rajta egy nagyon szépen növögető gyümi. Ma Peti felhozta a teraszra, mert semmi értelme tovább a földön, a helyén tárolni. Holnap megnézzük, hogy hol tart, bár tartunk tőle, hogy kellett volna még érnie...
Süti és Masni nagyon örültek neki és rögtön elkezdték rágicsálni. Szerencsére csak a szárát vagy mit rágták le:

Foltos is ráizgult egy kicsit a dinnyére és naplemente után Ő vállalta magára az őrzését:

Prémium képek. Az árnyliliomról írtam a napokban. Elég mostoha körülmények között tengődik a ház bejáratánál, de még így is nagyon szépen virágzik:

Mai teendőimről nem tudok sokat mondani. Pihentem, Tv-ztem, olvastam. Ami talán említésre méltó, hogy átrendeztem a hűtőmágneseimet. Igen! Imádom a hűtőmágneseket és mostanra már olyan sok van, hogy teljes egészében beterítik a hűtőgépet. Nevezhetjük gyüjtő szenvedélynek is, mindenesetre minden egyes darabról tudom, hogy honnan van, kitől kaptam, hol és miért vettük, stb... Ezért is nem szeretem, ha rajtam kívül más is úgy gondolja, hogy átrendezgeti, leszedi és ilyenek...