A Nagy család élete

A mai nap? Semmi különös. Megint irtó meleg lett, ami a gipsz viselésnek bizony nem kedvez, ezért igyekeztem minél több időt a házban tölteni. Már csak azért is, mert azt hiszem, egy kicsit megfáztam. Ugye minden reggel kiülök a teraszra, míg a kutyók kint vannak, és akkor még elég zord az időjárás. Picit fáj csak a torkom, de jó kis mézes teával segítettem rajta,  így remélem, holnapra nyoma sem marad semmilyen fájdalomnak.
Mai ténykedésem kimerült abban, hogy elmosogattam, majd pihentettem a lábamat. Míg volt árnyék a teraszon, addig kint voltam a kutyákkal és Foltosnak is adtam enni... Mindezek után jött az ötlet, hogy ledőlök egy kicsit. Próbáltam... Már épp elaludtam, mikor az egyik hátsó oldalsó szomszédból jövő nem halk kiabálások sajna felzavartak... Sebaj, végülis nem pihenhetek egész nap. Beraktam a mosógépbe a kutyókák rongyiját és a fürdőszobai kilépőket és nagy nehezen kiszenvedtem őket a teraszra a szárítóra... Estére már megint iszonyatosan rossz érzés a lábamnak a gipsz, de tényleg éltet a tudat, hogy már csak egy hét!!!

Miután Peti elment, odaültem kicsit a géphez. Akartam mondani, hogy egyedül maradtam itthon, de körbetekintve bizony láttam, hogy ez nem így van. Minden cicó ott volt velem a dolgozóban.
Zeuszka még rá is feküdt a billentyűzetre, nem lehetett nem ézrevenni. Lolika befészkelte magát az ablakpárkányra, Ábel és Vili pedig az asztalon szunyókáltak...

Mikor egy kicsit hátráltam, hogy csináljak egy összképet, ketten is megindultak felém:

Kutyókkal a kint lét, sosem unalmas. Sütemény először valami brutális husángot kezdett rágni, majd úgy gondolta nem ízlelgeti tovább a lábtörlőt, megeszi az egészet...

Na de Masnit nem lehet lerázni... Egy kis ugra-bugra és birkózásra Süti is mindig kapható!

Majd még mielőtt teljesen elérte volna a teraszt a napsütés, dinnyéztünk egyet. Igazából Én megettem amíg bírtam, a továbbiakat a kutyókra bíztam.

Nagyon ügyesen kiedték a piros részeket. Süti még Masninál is bepróbálkozott, de ehhez azért Masninak is akadt egy kis morogni valója... Mindenki csak szépen egye a magáét! 

Aztán gyorsan bejöttünk a kicsit hűvösebb házba...
Bent rágcsa, ami után Zeuszka is nagyon érdeklődött:

 

Eközben Loli és Ábel a cicamínón pihizett:

Aztán hamar felébredtek, mikor a háló felé vettem az irányt. Jöttek Ők is és Vili társaságában nekikezdtek az ajtós játéknak...

Majd Vilmos felfedezte, hogy az ajtó mögötti dobozba milyen jól bele lehet bújni...
Szinte el is tűnt benne, amit Ábel döbbenten nézett végig:

 
Ezt azért Zeusz igencsak dedósnak gondolta és elvonult mostani kedvenc pihengélős helyére, a cipőszekrényre. Ebben az az érdekes, hogy a kutyik elzárt részében van. Talán onnan figyeli a kutyókat, biztos, ami biztos!
Mondjuk itt éppen hempereg, mert látta, hogy jövök :)

 
Majd eljött a délután és vele az iszonyatos napsütés, tűző nap a teraszon... Egy ideig bírták a kutyók a játékot a pici árnyékok alatt, aztán feladták és elnyúltak:

Masnika leleményesen beült a székem alá! :)

Foltos is velünk pihegett:

A kölykök meg a sufniban egyre elvenebbek. Néha már felkapaszkodnak a doboz szélére és onnan kukucskálnak kifelé. Holnap azt hiszem, kivágom a doboz egyik oldalát...

Ma is ment a szopi ezerrel. Foltinak egyre fájdalmasabb lehet, mert ahogy elnéztem bizony bújnak a mini fogacskák!

Persze, hogy videoztam is...
Bunyó:

Anyu siet a dobozba:

Anya mosdat, a picik meg a fején keresztül közlekednek...:)

És végül este fáradtan. Szinte kérték, hogy mehessenek a helyükre aludni... :D

Prémium kép: Folti kint, Vilmos bent. Már sokszor találkoztak...