A Nagy család élete

Mivel a tegnapi nap igen fárasztó volt, mára nem is terveztünk semmit. Csak a csatorna végénél kellett betemetni a csövet és feltölteni kavicsokkal. Ezt egy kis reggeli ejtőzés után már korán reggel meg is tette Peti, majd mégis csak elkapta a munka heve. Elkezdte, vagy inkább folytatta a kocsibeálló betonjainak lerakását. Én megpróbáltam egy kis rendet teremteni az első-oldalsó, elkerített kertben. Konkrétan kibugyoláltam a megmaradt sóder kupacot és kicsit összébb húztam, majd talán rendezettebben takartam le újra. Hát igen, tényleg szeretnénk már, ha a kertünk ezen része is mutatna valamilyen igazán szép formát! :)
Peti nagyon sokat haladt. Ez köszönhető a kutyók, de legfőképp Masni segítségének. Szinte el nem mozdul Apa-gazdi mellől, egyszerűen bálványozza! De komolyan! :)
Én ebéd után már nem nagyon merészkedtem a kertbe, mert állatira fáztam. Nagyon elromlott az idő tegnaphoz képest. Azt hiszem, most már a tél közeleg... Itt is van az ideje lassan... :(

És akkor a várva várt képek a mai napról:
Reggeli ejtőzés Apa-gazdi szemszögéből::)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mára ütemezett egyetlen munka:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És a nem tervezett kocsibeálló építés: Masni nagyon fontos szerepet játszott a lerakásban. Mindig megszemlélte, tényleg vízszintben van-e a beton... :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gondoltam csinálok egy fotót a munkásokról! Mondtam: Kukucs...
Másodjára már legalább az egyikük a kamerába nézett! :D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Petinek sikerült ismét végig dolgoznia az egész napot! Nagyon sokat haladt!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez után, még egy sor lekerült, de már ekkor is sötétedett... Vakus is a kép.

Én az egyik takaró fóliát hajtottam össze, amihez először ki kellett terítenem hátul. Mikor a felénél tartottam, egyszer csak hátra robogtak a kutyók és felfedezték, hogy milyen jó móka, pont ezen ugrálni... Tényleg mókás volt! :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon elemükben voltak ma. Persze, mint minden nap! :D
Délután Masnival felültünk a kút köré épített monstrum tetejére, hogy onnan szurkoljunk Petinek. Süti ide nem jöhetett fel, mert Masnika, mint egy várat védte! Süti nem hogy megsértődött volna, inkább csak rohangálni akart Masnival... Édesek, mikor mind a kettő mást akar... Mint a gyerekek! :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán este persze teljes egyetértésben, fáradtan kuporogtak a fotelon... :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cicóink nem osztották Apa-gazdi dolgozós vasárnapi nézeteit.
Ők betartották a mára tervezett henyélést!
Loli:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ábel:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zeusz:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vilmos: Variációk...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Prémiumként az Édes hármas! :)