A Nagy család élete

Vasárnap:

A múlt héten már elhatároztuk, hogy ezentúl minden hétvégén megyünk valahová a kutyókkal. Most vagy túrázni mentünk volna vagy csak a környékre sétálni...
De aztán kb. csütörtök magasságában, egy hirtelen ötlettől vezérelve Susu egy szuper ötlettel állt elő, hogy menjünk közösen sétálni a Hajógyári szigetre. A közösen alatt pedig az egész TúraCsapatot értem. :) Mindenki nagyon lelkes lett hirtelen, mert szerintem vágytunk már a szabadba a sok téli, hideg és otthon punnyadós hétvége után. Legalábbis Mi így voltunk vele. Na meg a kutymákoknak is jót tett a hosszú séta és rohangálás.
Hogy ne szaporítsam a szót, végül 16 kutyával és (ha jól emlékszem) 22 gazdival fedeztük fel az egész szigetet. Tettünk egy jó nagy sétát, míg kutyáink rákattantak a lasztikra és kb. 10x annyit rohangáltak, mint maga a táv. :O

Én még Masnit ennyit rohangálni nem láttam. Pláne, hogy más kutyákkal együtt tette mindezt. :O Persze labda is volt a dologban, de akkor is hatalmas fejlődés ez! Emlékszem még, mikor kb. 1 éve minden kutyóra csak ugatott és megijedt tőlük és még szagizni sem engedte Magát, csak a lábunk alá bújt. Egyszóval a társaság nagyon jót tesz Neki. És persze Sütinek is, aki ugyan ma nem rohangált, de ugyanolyan felhőtlenül, lazán viselkedett, mint Masni. És Ő is volt ám (kb. 2 éve) olyan betoji, hogy inkább Rám mászott volna, mintsem sok kutyával együtt játszadozzon. Nagyon örülök ennek a fejlődésnek!!! ;)

Mi is hasonlóan nagyon jól éreztük Magunkat! :) Sétáltunk 3 km-t, szuper szép volt az idő, néha még a nap is kisütött! A társaság pedig természetesen szintén szuper. Most már azt hiszem, tényleg kijelenthetem, hogy megalakult a TúraCsapat és kialakult egy igazi mag, akik - mondjuk így - törzstagokként minden túrán és sétán ott vannak. Ennek az Én szívem örül a legjobban. :)

Hozzá kell még tennem, hogy asszem megint beteg vagyok. Kissé elegem van belőle, mert kb. 2 hétig mondhattam Magam gyógyultnak, de ugyanúgy fáj a torkom, mint decemberben, de nagyon! És most még az orrom is állandóan tele van. :( Köhögök is és fáj az egész nyakam...
Annyi mindent akartam ma csinálni délelőtt, amiből semmi nem jött össze. Helyette visszafeküdtem az ágyba és aludtam. Ami jó volt, de kellett volna még...

Na de nézzünk inkább mai, boldogságos képeket! ;)
Először is itthon: Kibújtak a hóvirágok! :)

Délelőtti cicák:

Délután: megyünk...
 

Megérkeztünk:

Elindultunk...

Duracell nyuszik:

Magasan van a Duna!

A töltésen mentünk tovább:

Rákattanva a lasztira:


Nagyon jól éreztük Magunkat!!!
Kutyók egymás közt...

Anya-gazdinak vajon mitől lett koszos a nadrágja? :D

 

A mai csapat! :)

 
Manócskák hazafelé a kocsiban: Avagy a kis gombócok. :D

Itthon: Sajnos homályos lett a kép, de a lényeg látszik.
Kidőlve a kanapén este:

 
Egy évvel ezelőtt...>>