A Nagy család

2007-ben elértük életünk egyik célját, saját kertes házba költözhettünk. Még nincs készen, de mi már boldogan birtokba vettük. Az építkezés után lassan visszazökken az életünk a normális kerékvágásba.
Azóta gyarapodtunk 4 macskával, 2 kutyával, szépítjük a kertünket és rengeteg sok ötletünk, tervünk van a jövőt illetően. Milu és NaP ír itt a hétköznapjaikról.

Creative Commons Licenc

Állatkáink: (Katt!)




PitaPata Cat tickers

PitaPata Cat tickers

PitaPata Dog tickers

PitaPata Dog tickers

PitaPata Cat tickers

PitaPata Cat tickers

Mi (fotók)

Építkezésünk 2007

haz_kicsi.jpg

emblema_170.jpg

.
Időjárás előrejelzés

Szmogtérkép Bp.

.
Budapest szmogtérképe

Felhőkép

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

  • Milu75: Szia Mócika, A felszín alatt tudod, mindig vannak problémák. És az a nem mindegy, hogy ezeket hogyan kezeljük. Nálunk látszólag tényleg hasonló volt az érdeklődés, de ez önmagában nagyon kevés! Az élettől egészen mást akarunk és másért teszünk! ... (2016.02.11. 09:38) Közlemény
  • Mócika: Milu!!!!!!!!! Nem akarok hinni a szememnek! :(Nálatok összeillőbb párt keresve sem találni.Annyira közös volt bennetek az érdeklődés minden iránt, hogy el sem tudom képzelni mi oka lehet a szétválásnak!Meg vagyok döbbenve és nagyon-nagyon sajnálom ... (2015.05.01. 16:32) Közlemény
  • Krisztinca: :-( (2015.04.21. 21:28) Közlemény
  • Katalin Farkas: Kedves Nagy család! Egyszerűen imádlak olvasni benneteket,hihetetlenül aranyos a két kutya a kert pedig gyönyörűséges. Üdvözlettel: Kati (2014.05.19. 22:49) Virágos
  • Ákos macska: Én úgy szoktam az ilyen kisebb virágokat közelről fotózni, hogy mögé teszem a kezemet,(vagy egy kartont)és akkor nem a háttérre fog fókuszálni! :) ( Persze csak ha az élességre értetted hogy a legnehezebb lefotózni) :) (2014.03.12. 15:00) Hétköznap
  • Mócika: Szia Milu és Peti. Nagyon örülök, hogy Ti is megtapasztalhattátok ezt a két kis csodát!Mi szeptember hetedikén voltunk Abonyban a macskaklubbal.Ott találkoztunk és ismerkedtünk egymással és a tigriskékkel. Nekem még a kezembe adták és odabújt a nya... (2014.03.12. 14:59) Sibir és Ussuri
  • NaP: Szia Gezaneni33! Persze, azóta is rendben működik a két szikkasztó! Mindkettő kb. 1 köbméter és kb. 210 nm a tetőről folyik beléjük a víz (fele-fele arányban). (2014.03.12. 14:51) Kész a szikkasztó!
  • Utolsó 20

Látogatók...

Éppen most...

Térképen...

free counters

Foltos és a kicsik

2012.01.17. 13:16 Milu75

Foltos cicu 2008.május 30-án jelent meg nálunk először. Illetve már pár héttel előtte láttuk a szomszédban, de... Mint az érezhető volt, nem fogadták nagy örömmel. :( 
Hogy kóbor cica volt-e vagy az előző gazdijai kihozták a város szélére...? Már nem tudjuk meg. Mindenesetre Foltika megjelent nálunk és kapott enni. A teraszunkon akkoriban még mindig volt valamilyen maradék kaja, amit felfedezhetett és édesen, de egyáltalán nem tolakodóan kérte a repetát. :) Azóta a kutyik miatt nem lehet kint kajcsi...

 

 

 

 

 

 

 

Szóval Foltika nálunk maradt. Nem Mi marasztaltuk, mégis minden este várt minket otthon, szépen lassan pedig beköltözött a sufninkba. Kapott tőlünk pár régi, kinőtt pulóvert, nadrágot, hogy puhán legyen a drága. 1 hét múlva jött hozzánk Márti állat-dokinénink, hogy beoltsa a kis ikreket, így egyúttal Foltost is megvizsgálta. És akkor megtudtuk, hogy Foltos valószínűleg Anyai örömök elé néz. Kicsit talán tanakodtunk, hogy mi legyen, aztán egyöntetűen örültünk, hogy segíthetünk Foltosnak és kiscicák lesznek a háznál. :)
Azon egy cseppet sem gondolkodtunk, hogy mi lesz a kicsikkel. Biztosra vettem, hogy találunk mindegyik manónak gazdit. Így is lett, bár erről majd később...

Teltek, múltak a napok, hetek, Foltika összebarátkozott kutyuskáinkkal is és nagyon örült, ha kivonultunk egy kicsit kertészkedni. Olyankor ott sündörgött körülöttünk vagy éppen csak süttette egyre csak növögető pocakját. :) 

Egészen elfogadott minket, minden reggel a konyha ablakban pihenve várt rám és a kaja osztásra. :) Aztán a sors úgy hozta, hogy eltörtem a bokámat. :( Ez csak annyiban lényeges, hogy pont otthon voltunk a szülésnél. Mivel rajtam még fekvő gipsz volt, így Peti segédkezett Foltosnak, aki ezt hálásan, dorombolva fogadta. Az utolsó kölyöknek segíteni is kellett, mivel szegénykém farral jött előre. Peti a saját kezével húzta ki, utána pedig közösen reménykedtünk, hogy minden rendben legyen!

 

2008. július 23-án Foltos drága 5 csöppségnek adott életet. 2 lányka - Zsuzsi és Jucus, 3 kandúrka - Sanyika, Ferike és Olivér kezdte meg nálunk cicaéletét a sufniban. :)

Foltika még a szülés előtt kapott bolha és kullancs elleni cseppet, a Combo-s változatot, ami még a fekhelyét és a környezetét is "megtisztítja", így a bolháktól nem kellett tartanunk. Csináltunk 3 dobozt is a sufniban. Egy nyitottat, egy félig fedettet és egy teljesen lefedettet. Mindegyiket kibéleltünk, puhává varázsoltunk, így Foltos kedvére választhatott. Bár szinte mindig a félig nyitottban aludt, szülésnél mégis leköltözött a teljesen fedettbe, ami ráadásul a földön volt. :O 

Picurkáink kb. 1 hét múlva már nyitott szemmel tekintettek a világra, illetve a sufnira, jobban mondva egymásra és Foltosra a kis dobozkájukban. :) Foltika tündéri Anyacica módjára vigyázta a kicsiket. Sokat szoptatta Őket, majd kifeküdt a doboz elé, a kőre vagy a teraszra pihenni. Nagyon keveset mászkált el itthonról. Viszont a legeslegelső pillanattól kezdve engedte nekünk, hogy a piciket simogassuk, megfogjuk, felvegyünk... Szinte bármit tehettünk Velük! :) 
Szóval mikor kinyíltak a kis szemecskék, sajnos nem voltak szépek... Hamar becsipásodtak, így megint csak dokinénink segítségét kértük. Kaptunk is szemcseppet, szemkenőcsöt és kezelgettük a mini szemecskéket. Pár hetesen már féreghajtót is kaptak és már elkezdtünk gazdikat keresni a neten, a blogon, mindenhol. Mindenki nagyon hamar gazdira talált! Talán azért, mert egy sima hirdetéssel ellentétben, az Ő életük minden mozzanatáról beszámoltunk a blogban...

 

 

 

 

 

 

 

Kis manócskák cseperedtek, fokozatosan kezdtek kikémlelgetni a dobozkából. Átköltöztettem Őket egy kicsit nagyobb és tágasabb/nyitottabb dobozkába, aminek az oldalára még egy ajtót is vágtam. Néha persze ott is kibújtak, ám nem kellett sokat várni rá, míg simán kimásztak oldalt és "ellepték" az egész sufnit. :D Egyre bátrabbak lettek, lassan kinyílt a sufni ajtó és kimerészkedtek a kertbe. Persze csakis Foltos Anya társaságában. Megszokták a kutyákat, megismerték az almot, néha még a Foltinak kitett kajcsiba is belekóstoltak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lassan pedig eljött az idő, hogy elköltözzenek Tőlünk, elválasszuk Őket Foltostól és megkezdjék új életüket, új gazdijaikkal. Háááát, azt hiszem mindegyik kis picurkát megkönnyeztem, de nagyon... :( Mit érezhetett akkor Foltos? 

Először 2008.08.29-én, éppen hogy csak 5 hetesen Zsuzsika költözött új otthonába. Nem nagyon örültem, hogy ilyen kicsi korában elvitték, de gazdija eljött, megnézte és biztosított róla, hogy nagyon jó helye lesz. Nagyon húzódoztam, aztán mivel láttam, hogy Zsuzsi egyre önállóbb, elsőként kezdett Folti kajcsijából enni, megbékéltem a gondolattal. Zsuzsi új neve Motyo lett. Nagyon szerették és szépen nevelték az új gazdik. Néha kaptunk híreket, néha még fényképeket is. 1 éves korában Anyuka lett és 4 csöppségnek adott életet. Aztán sajnos 2009. decemberében érkezett a legrosszabb hír: Motyot elütötte egy autó. Meghalt. :(

Másodjára 2008.09.04.-én Jucust vitték el. Egy házaspár jött a manócskáért. Nagyon örültek, hogy egy ilyen édes, bújós és kézhez szokott kislánykát vihettek haza. Még egy doboz bon-bont is kaptam Tőlük. :O Nagyon megköszöntem, bár elmondtam, hogy Én tartozok köszönettel, ha szépen és felelősségteljesen tartják/nevelik majd Jucust. Annyit tudok, hogy kizárólag lakásban tartott cicusnak vitték, ezért reménykedem, hogy jól van. Mert sajnos azóta nem hallottam róla...

Utánuk 2008.09.06-án Feri és Olivér leltek gazdira. Csupor és Csormolya lett az új nevük. Nem költöztek messzire, itt maradtak városunkban. Nagyon örültem, hogy együtt maradtak, mert tudtam, hogy így könnyebben viselik majd a változásokat. Hamar hallottunk is új életükről és képeket is kaptunk. Aztán sajnos ugyanilyen hamar jöttek a szomorúbbnál szomorúbb hírek. Olivér átmászott a szomszédba, ahol egy kutya elkapta és megtépázta szegénykét. Hősiesen túlélte, ám az ápolás közben már nem bírta tovább... Mindeközben pedig Ferike is kimerészkedett az utcára, ahol egy autó alá került. Nagyon rövid életük volt. :( 

Maradt hát Sanyika és Foltos, aki ekkor már nagyon kereste "elvesztett" kölykeit. Állatira sajnáltam, bár nagyon hamar elfogadta a helyzetet. Nyugodtan viselkedett és csak Sanyi manóra koncentrált. 
Azt már tudtuk, hogy Sanyika pár hét múlva vidékre költözik, de tanakodtunk, mi legyen majd Foltival? Régebbi tapasztalataim alapján kizárólagosan benti cicát "csináltam" volna belőle, bár elképzeltem, hogyan fogadná szegényem... Ki tudja hány éve az utcán élt, szabadon, Én meg bezárnám Őt élete végégig??? Nem jó ez így! Na de, ha kint marad és a sufniban lakik tovább, akkor meg örökké retteghetünk, mikor követi Simont és Mankát a cicamenyországba... :( 
És akkor Andi sietett megoldani a "problémát". Ő fogadta örökbe a Mi Sanyikánkat és megírta nekünk, hogy nagyon szívesen elvinné Foltost is, persze, ha megengedjük. Azt hiszem 2 napig tanakodtunk, de csak ez tűnt a legjobb megoldásnak. Így Sanyika és Foltos 2008.09.14-én együtt költözhettek új otthonukba egy igazán csak nyugodt és kellemes környezetbe. Már másnap kaptunk róluk híreket, aztán szépen, lassan képeket is.

 

 

 

 

 

 

 

Mind ketten új nevet kaptak: Foltos Maffia lett, Sanyika pedig Artúr. :) A mai napig élik Boldogságos, nyugodt életüket. Ami pedig külön öröm a számunkra, hogy Artúr kölyökkora óta részt vesz macskakiállításokon, ahol igen szép eredményeket ér(t) el. Már több serlege is van és jó pár oklevele. Gratulálunk neki! A plusz csuda jó dolog az egészben, hogy minden egyes kiállítás alkalmával találkozunk Artúrral illetve Sancival - mert nekem valahogy mindig Sanyika marad... - és magunkhoz ölelhetjük, Ő pedig bújik, dorombol, egyszer még be is aludt a kezemben. :O Andival ilyenkor beszélgetünk, megtudjuk legutóbbi csínytevéseit, hírt kapunk Foltosról is és hazaérve általában fényképek várnak ránk. :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: foltos élete

A bejegyzés trackback címe:

http://nagyek.blog.hu/api/trackback/id/tr253570433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.