A Nagy család élete

Vasárnap:

Ma megtartottuk a TúraCsapat 19. túráját, ami egyben a csapat 3. szülinapja is volt. :) Szerintem egy nagyon jó kis nap sikeredett belőle...
A sors fintora, hogy pont tegnap robbantam le. :( Ma reggelre sem javult a helyzet, sőt! Még a kocsiban is tanakodtunk, hogy hogyan legyen... Aztán mikor odaértünk, kipakoltunk és egyfolyában csak köhögtem és orrot fújtam, megszületett a döntésem. Én maradok a réten, míg a többiek elmennek az erdőbe sétálni. Nagyon jól tettem! Még így is elfáradtam estére, pedig aztán nagyon nem erőlködtem... ;)

Sorban érkeztek a résztvevők és a segítők is. :) Mindenki kapott "népszámláló" csokikát és üdvözlő ajándékot is. Majd, a nagy melegre való tekintettel a séta előtt rendeztük meg a süti versenyt. Összes 13 féle süteményt, tortát és finomságokat hoztak a többiek. Nehéz volt dönteni, pedig szavazni kellett, melyik a legszebb és a legfinomabb. Azért sikerült megoldanunk! ;) Köszönjük szépen a süti csodákat!!!!

Mikor már mindenki szavazott, még az agytornát is megtartottuk. Ezt tényleg nem akartam indulás előtt, viszont így hogy Én a réten maradtam, praktikusnak tűnt: lévén míg a többiek sétáltak, Én nyugiban kijavítottam az összeset. :) Így is lett. Bár a nyugalomba azért pár telefon közbeszólt.
Nevezetesen szétszakadt a csapat és egy nem kevés tagból álló kisebb csoport más irányba ment egy elágazásban. Gyakorlatilag már az első elágazásnál elkavarodtak. Peti azonnal visszaindult megkeresni őket, de az sem volt egyszerű, hiszen az "eltévedt" csoport nem nagyon tudta megmondani, hol vannak. :O A lényeg, hogy az elöl lévők mentek a helyes úton, majd a megbeszélt pihenőben ücsörögtek majdnem fél órát. Végülis ez is jól sült el, mert a kutyák nagyon jókat játszottak egymással. Annyira örülök ennek és ilyenkor kedvem lenne szétkürtölni, hogy lám! Beaglek és Terrierek, ha jól neveltek és jól szocializáltak, akkor milyen jól el tudnak együtt lenni, játszani, szimatolni, tombolni! Gazdik elmondása alapján, öröm volt őket nézni! :)
Na de visszakanyarodva a túrához... Peti tehát elindult visszafelé. Még a faluban is lement egészen a buszokig, hátha arra kavarognak a többiek... Közben Én is beszéltem velük telefonon és mondtam nekik, hogy induljanak el visszafelé és mikor meglátják a helyes jelzést, akkor megtalálták az utat. Azon kell elindulniuk, be az erdőbe. Hogy végül ez segítette-e vagy a szerencse vagy az, hogy megnézték a kis térképet, amit minden túrán adok mindenkinek, azt nem tudom pontosan. De Peti megtalálta a kis vidám csoportot és elindultak a többiek után felfelé. :) Minden jó, ha a vége jó!

Fent, a pihenőnél mindenki leadta a közönségszavazatát is, majd indulhattak tovább. Az erdő csodaszép volt. Most, ahogy nézem a képeket, nagyon sajnlom, hogy nem láthattam élőben.

Mikor elindultak lefelé, jött az üzenet, hogy a fiúk kezdhetik főzni a pörköltet. Mert most még olyat is csináltunk. Két nagyon lelkes gazdi által készített pulykapörköltet ettünk a nap végén. Irtó finom lett, nagyon jól "vizsgáztak" a fiúk. ;) Mefontoljuk a lehetőséget máskor is.:) A pörköltet pénzért adtuk a résztvevőknek és a költségen felüli részt átutaljuk a fajtamentőknek!

Na de megint előre szaladtam... Szóval lassan visszaérkezett az egész csapat a rétre. Addigra mi felépítettük a vetélkedőhöz szükséges pályát, kijavítottuk az agytornákat és kipakoltuk a serlegeket és nyereményeket. :) Csillogtak-villogtak, mire mindenki visszaért. Hátra volt még a közönség szavazatok összesítése, amit Katával nagyon gyorsan meg is tettünk. Köszönöm szépen!!!
Majd következhetett a feladat a kutyusoknak. Merem remélni, hogy mindenkinek tetszett és élvezték a gazdik is a feladatot. Nekem minden kutyus nagyon tetszett!!!! A feladat végülis az volt, hogy egy kerítésen belül elhelyezett jutalomfalatot kellett a kutyusnak megszereznie. A kerítés nyitott volt az egyik oldalon (a túlsó oldalon) csak rá kellett jönniük a kutyóknak, hogy meg kell kerülni a kerítést. Persze volt, aki inkább "lebontotta", mint megkerülte. :D Kaparta vagy éppen a buksiját dugta be a kis résen. Még akkor is, ha utána nem tudta kihúzni a fejét. De a falat megvolt!!! Igazi haspók beaglek-tettek így. ;) A videókból biztosan jobban látszik majd a feladat... Természetesen a gyorsaság döntött.és így alakult ki a végeredmény. :)

Ezután következett az eredményhirdetés, majd a serleges díjkiosztás. :) Szülinapi túra lévén a nyeremények is egy kicsivel nagyobbak, értékesebbek voltak a megszokottnál. ;)
És mikor már az hittem, minden jutalmat kiosztottam és mondtam, hogy akkor ennyi, ehetünk végre... Na akkor szóltak nekem oldalról, hogy nincsen még vége. :O Elém álltak páran és az egész csapat nevében megköszönték az eddigi 3 éves munkámat. :) Nagyon meglepődtem!!! És nagyon meghatódtam. :) Még most is, mikor írom ezeket a sorokat, mosolygok. Elmondani nem tudom, mennyire szeretem ezt a csapatot. Tényleg azt érzem, hogy a TúraCsapat már egy összekovácsolódott baráti társaság lett az évek során. :) Maradjon is mindig így!!!! Én, mint "Túra Anyu" (:D) továbbra is szervezem a közös programokat mind a kutyáknak, mind a gazdiknak. Nincs annál nagyobb energiát adó dolog, mikor látom, hogy a "munkám", amit nem is érzek annak, hiszen nagy örömmel csinálom, ekkora boldogságot jelent a résztvevőknek. :) Egyszóval: Én köszönöm, hogy vagytok nekem!!! :*

Ezután már tényleg a kaja következett. Isteni finom, szintén energiát adó pörköltet ettünk Csabi és Feri "szakácsaink" jóvoltából. Köszönjük!!! Továbbá azoknak is köszönöm, akik hozták a hozzávalókat, a kellékeket és akik segítettek az ételek kiosztásában! Szuperek vagytok!!!

Rengeteg képet válogattam, amik reményeim szerint visszaadják a nap hangulatát. ;)

Megérkeztünk Várgesztesre!
A rét:

Még egy kis séta, mielőtt jönnek a többiek...

Üdv. csokika:


Hamar megtelt a rét ezen sarka ;)

Süti verseny!!! :)



Ünnepléses kóstolás ;)

Utána agytorna:




Még egy eligazítás a séta előtt...

Aztán indulás!

Ez lehetett az elkeveredés helyszíne...

Be az erdőbe!



Az út: Gyönyörűűűűű!!!!

Felérve: pihenőhely...




Ahol a kutyák ennyire jól érezték magukat!!! :)





Sárban...

Farakásokon...

rohangálva!

A gazdik: ücsörgés...

Az "eltévedt" csapat ugyanezt csinálta lent. :D

Megvannak!!!

Fent: indulás most már együtt tovább!


Be a gyönyörű erdőbe :)


Lefelé is egy mini pihi...

tovább...


Dagonya party, avagy az iszappakolás jót tesz a szőrnek ;)


Még egy kis játék útközben. :)

Aztán irány a parkoló!

Visszaérkezés...

Csoportkép! 43 kutya és 63 gazdi :)

Egy kis kitérő: Mi történt azalatt, míg a csapat az erdőben sétált? :)
Főzés!

Hagyma...

Kész az alaplé...

Szakácsaink: Csabi és Feri :)

Szóltak a többiek... Jöhet a husi!


Alakul ;)


Pózolás a serlegekkel ;)

Amik időközben kikerültek az asztalra. :)

Na de munka van! Szavazatokat összesítünk:

Aztán indulhat a vetélkedő!

Amit előre megkaptak a résztvevők: (Még itthon készült...)
A feladat: jutalomfalat keresés. A tálka a kerítésen belül lesz. A kutya a rajtnál ül. Ha nem marad ott, valaki megfogja, míg a gazdi kizárólag a háromszögön belül közlekedve belerakja a tálba a falatot. Ezután visszajön a rajthoz és elindítja a kutyát. A gazdinak innentől már tilos átlépnie a rajtvonalat. Az "A betű" aljában kell maradnia, míg a kutya keres! A stopper akkor indul, mikor a gazdi elindul a falatot beletenni a tálba és természetesen akkor ér véget, mikor a kutyó elkezdi megenni a falatokat. ;) Hajrá!!!
A pálya:


Kerítésen belül a tálka:

A kutyus a rajtnál ül:

Keresd!

Süti és Masni bemutatja:

Vissza a túrához!
A feladatról ide csak képeket rakok. Majdnem mindenkiről készült videó és fel is töltöttem mindet az indára. A Túra-blogba majd be is illesztem. ;)
Na hajrá!

Najó, mégis egy vidi: Amin látszik, milyen jó volt a hangulat. ;)

Peti a hős fotós! És a tündérek, akik "zavarták" néha...

Díjátadóról pár kép:

A csapat meglepetése :) KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!!! :)

"Köszönjük ezt a 3 évet, hogy túráztatod a kutyás népet!"


Póló: verssel, fényképpel és sok-sok aláírással! :)


Na de most már tényleg jöjjön az a kajaaaaaaa!!!
Osztás:

Sorban állás:

Jó étvágyat! ;)

Egy évvel ezelőtt...>>