Mára terveztük a szokásos, évi kolbásztöltést. Minden évben rendelünk húst és a szarvasi rokonok örömére ellátogatunk 1 napra kolbásztöltés címén. De ez nem csak cím ám, hanem kemény munka! Idén 25kg húst kértünk, amiből 26,2 lett! :)
Peti mamája adta a fűszereket, a szerkezetet, na meg a konyháját és mosogatott utánunk.
Peti nagybátyjától a hús és bél beszerzést, na meg a szakértelmet kaptuk.
Peti összegyúrta a sok hozzávalót, majd tekerte a kolbásztöltő kézi készüléket.
Én pedig hajtogattam a kész kolbászokat, majd csoportosítottam őket.
A 26,2 kg-ból 15 kg-nyit, ami 22 szál délután elvittünk a füstölőbe. Ebből lesz ugyanis a szárazkolbász, ami szendvicshez vagy csak úgy lesz! :) A többi megmaradt sütnivaló kolbinak. Ezt az adagot hazahoztuk, bezacskóztam, leméregettem, majd felcímkéztem és ment az egész a mélyhűtőbe. Egy ici-pici maradékból pedig holnap fasírt lesz! :)
Ennek a sütni való kolbinak el kell fogynia 3-4 hónapon belül, ugyanis eddig áll el a fagyasztóban. Talán sikerülni fog, mint minden évben... Bár akkor nem diétáztunk. De Peti felajánlotta, hogy ezentúl minden hús napon kolbászt eszik! :D
A füstölt kolbik majd felmennek a padlásra és ott lógják ki magukat, míg el nem jön a tavasz. Akkor követik társaikat a mélybe, na meg a szendvicsekre! :)
Mivel ma gyümölcs napunk volt, ezért megkóstolni sem tudtuk a kreálmányunkat. Sőt! Úgy utaztunk haza, hogy egy egész láda friss kolbász utazott a hátsó ülésen. Az illatától azt hiszem mind ketten, minden másodpercben éhesek lettünk... :D De kibírtuk!
Állatka manóink a nap folyamán nem sokat érzékeltek az egészből. Pontosan ugyanannyit voltunk távol, mint egy átlagos hétköznapon. Ám érkezéskor mindenkit elbódított az illat. Bementem a kamrába csomagolni a kolbikat, közben pedig mindenki az ajtóra tapadt és lesték, mikor nyílik ki újból a finom illat fogva tartója... :D Irtó gyorsan kellett a hűtőbe pakolnom. Még jó, hogy addigra a kutyik már a kertben voltak! :)
Zeuszról egy-két szó: Megint láttam ma kétszer is pisilni. A nagyobbik dolgot ugyan nem, de csak nem jelent ez semmit. Nem vagyok minden percben a nyomában. Viszont az étvágya egy kicsit megcsappant. Na nem vészesen, de ma a napi adagjából megmaradt kb. 20%. Egyenlőre nem hiszem, hogy aggódnom kéne, majd meglátjuk...
Kutya manók: Mind a kettő tüzel! Bizony, Masnikáról már pár napja tudtuk. Azonban Sütin semmi előjelet nem vettünk észre. Azt figyeltem, hogy megnő-e a nunija, de Ő enélkül kezdett el vérezni. :) Szóval elmondhatjuk, hogy most már mind két pici kuttyunk nagylány lett! Most majd kb. 3 hétig nuku séta! :(
A kolbász töltés folyamata képekben:
A ledarált hús:
Fűszerek: Só, fokhagyma, köménymag, bors...
Csípős és édes paprika...
És indulhatott a gyúrás! :)
Egy kis erősítő nedü.
És hipp-hopp: Elkészültek a gombócok...
Amibe az egészet töltjük: Vékonybél, amit Én mostam át kívül, belül...
Ám Pisti darabolta méretre:
Majd megtömködte a készüléket:
Peti pedig szépen, egyenletesen tekerte:
Nem olyan egyszerű ám, mint amilyennek tűnik! Nehéz!
És a kolbi kijött a másik oldalon: :)
Az első készen:
És az összes többi! :)
Amelyiket a füstre vittük:
Ezek után megköszöntünk minden segítséget és hazaindultunk!
Pár itthoni kép is akad...
Várakozás a kamra ajtóban: :)
Van aki a hűtő tetejéről lesett! :)
Majd érdeklődés a bezacskózott illatokért! Anya-gazdi pakolja a hűtőbe...
Aztán gyorsan helyreállt a rend: Süti rágicsált, Masni hanyatt feküdt... :)
Prémium képnek Zeusz:
Ilyen "akadállyal" kell megküzdenem esténként, hogy a blog bejegyzés elkészüljön! :)
Azt nem is írtam, hogy tegnap Zeusz egész éjjel velem aludt! Ilyet még szerintem sohasem csinált, még pici korában sem... Most ott puhult a fejemnél, mikor már hanyatt feküdtem, a buksiját a vállamra tette! :) Mondtam már, hogy imádom? :)
Utolsó kommentek