Süti a papucsrabló. Igazából mind két kutyunk felfedezte, hogy milyen jó dolog a gazdi papucsát elcsenni és rágcsálni. Csak a gazdiék általában ezt észreveszik és visszakérik a papucsot. Mégis, mikor nem figyelünk, akkor Süti bogyó nagyon édesen, fejét felszegve büszkén fut vele a nappaliba! Olvastam valahol, hogy a Beagle gazdiknak nagyon jó humorérzékkel kell rendelkezniük. Asszem ez bennem megvan, és néha tényleg nagyot mosolygok kiskutyáinkon. Van itt még egy példa: Mikor együttes erővel vonszolják Apa-gazdi hátizsákját az étkező felé. Ki-ki a maga pántjánál fogva. Vagy mikor Masni felkapja valamelyikünk cipőjét - ami valljuk be: nagyobb, mint Ő maga -, és fut vele, hogy igen, Ő is megszerezte!

Zeusz és a kutyik között is nagy előrelépések történtek. Zeusz eddig csak a komoly szemlélő szerepét vállalta magára. Na ez még mindig így van, bár egyre közelebb merészkedik. Ha kutyókáink elég lassan és halkan közelítenek, még arra is hajlandó, hogy összeszaglásszanak. Azt nem tudom, hogy nagy betűs, együttalvós Barátság lesz-e ebből valaha, de az biztos, hogy mostanra mindenki megszokta, hogy többen lettünk. (Lesz itt nagy meglepi, ha a hétvégén hazahozzuk Ábelt és Lolát is... ?? :) )

Vacsora:

Masni és a rágcsálás:

Apa-gazdi cápás mamusza:

A bűntény: