A mai nap eredményesnek mondható. Nem voltak konkrét tervek, illetve csak az állatka áruházban való bevásárlás. Mert ugye Foltosnak nem jó a száraz prémium táp. Mivel Ő most szoptat, ezért nagyon sok szószos kajára van szüksége. Úgyis fogyóban volt már a cicaalom is, ezért elmentünk az áruházba... Az elmenetelt délre terveztük, mert akkor túl meleg van a kertben dolgozni. Addig viszont remekül lehet ténykedni.
Én a mosógépet izzítottam be, majd kiültem a mostani főhadiszállásomra, a teraszra. Innen szemléltem Peti munkáját, aki hogy-hogy nem, ma is füvesített.
Én ugyan egy kicsi akadályba ütköztem, mikor a ruhákat szedtem volna ki a mosógépből. Az előre odakészített lavorba bizony beköltözött valaki.

 

 

 

 

 

 

 

 

Petinek a kertben kicsit könnyebb dolga volt, mert Foltos és a kutyókák inkább segíteni próbálták munkáját. Először a hintaágy alatt terítette szét a tegnap lenyírt füvet Peti. Ugyanis ide nem szeretnénk füvesíteni, viszont reméljük, ettől majd nem nő a gaz...

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd a legújabb területen kezdett el gazolni.

 

 

 

 

 

 

 

 

Süti és Masni ahol tud segít. Úgy gondolták Apa-gazdi nekik gyüjtötte össze a vödörbe a hatalmas gazokat, hát apránként lopkodták onnan kifele és hordták a fűbe...

 

 

 

 

 

 

 

 

Na de Peti rendíthetetlenül csak dolgozott. Kapált, majd gereblyézett:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd mivel lejárt a mosás, és kezdett irdatlan meleg lenni a napon, jobbnak láttuk elindulni. Már Süti is épp szólni akart, hogy menjünk már el otthonról, mert Ő egy kicsit fáradt és pihenne szépen, míg Mi odavagyunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

így is lett. Elmentünk bevásárolni és Ők közben nagyon rendesen viselkedtek. Nyújtozkodtak és ásitoztak, mikor visszaérkeztünk. És aki ilyen szépen viselkedik, az ajándékot érdemel. Ma Peti választott ajándékot, lévén, hogy Én örültem, hogy úgy-ahogy végigsántikálok a bolton és lekapkodom a polcról, amit előre felírtam. Kutyókáinknak hoztunk valami töltött golyót:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Azonnal rávetették magukat és igen hamar kibelezték a golyót. Aztán meg önelégülten nyugtázták, hogy a belseje finom volt, ilyet hozhatunk máskor is!


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lolika is érdeklődött, nekik vajon milyen ajándék jut ma?

 

 

 

 

 

 

 

 

Mielőtt teljesen eltűnt volna a szatyorban, előhúztam a sok-sok jutalomfalatot és teleraktam vele a táljukat. Volt is nagy tolongás! :

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez a tál is hamar kiürült, majd teli pocakkal kezdődhetett a csendespihenő:

 

 

 

 

 

 

 

 

Lolinál azért még egy ruháskosárban játék belefért a pihi előtt:

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Aztán tényleg úgy gondoltuk, jöhet a csendespihenő. De csöngettek! Virág keresztlányom érkezett megint csak gördeszkán. Kicsit kutyázott, majd meggyőztük, hogy maradjon csendben, míg Mi lepihenünk. A számítógép segítségével persze könnyű volt ezt betartani...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kivártuk, míg a fülledt meleg már nem tombolt annyira a szabadban és kimentünk.
Először is Foltoshoz, aki éppen szopiztatott:

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel Virág nagyon kiváncsi volt a kisciccekre és persze amúgy is, mindet kivettük a dobozból egy-egy fotó erejéig.
A kis kedvencem. A kis fehér pofis kisfiú: Neki még mindig nem nyílt ki teljesen a szeme. Nagyon remélem, ez nem nagy gond...

 

 

 

 

 

 

 

 

Ötöske: Ő bújt ugyanis ki legutoljára, illetve Peti segítette világra. Azóta lessük, de szerintünk nincsen semmi baja... ( Nála kételkedem egyedül, hogy fiú vagy lány... )

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán itt van a kis sötétke: Neki nincs egyedül sehol egy fehér foltja sem. Még a tappancsai is tiszta feketék! :) Másik kedvenc! (kislány)

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt van még a két szürke bundás közül a kislányka. Őneki nyílt ki leghamarabb, 1 hetes korára a szeme:

 

 

 

 

 

 

 

 

És a szürke bundás fiúcska, akinek most egy kicsi gond van a jobb szemével. Nagyon csipás volt neki, annyira, hogy már nem is volt nyitva. Gyors telefon Márti néninek, aki tanácsára meleg vizes vattával kitisztítottuk. Most már nyitva van mind két kis szeme!

 

 

 

 

 

 

 

 

Amúgy holnap jön Mártinéni hozzánk Lolit és Ábelt oltani, egyúttal meg is nézi majd Foltit és a kölyköket. Többek között a kis szürke manó szemét!
Foltika nagyon hálás nekünk a sok-sok törődésért. Sokat van a közelünkben, este is a teraszon pihengélt mellettem:

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Míg Mi Virággal cicáztunk, Peti neki is állt a locsolásnak és a füvesítés folytatásának.
Locsolás:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újabb kapálás és újabb gereblyézés:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd felvette újdonsült kerti papucsát, amit a bevásárláskor vettünk. Ugyan locsolófejért mentünk, merthogy ez előzőt Süti szétrágta, de ha már ott voltunk vettünk ezt-azt...
Én is kaptam egyet kékben. Várom is a napot, mikor felvehetem!

 

 

 

 

 

 

 

 

Következett a fűmag szórás és letaposás:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd az előlocsolás és végül a billenősre bíztuk a teljes belocsolást:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Még reggel elhatároztam, hogy mai prémium képek Vilmosról lesznek, mert néha olyan elképesztő pózokban tud pihenni. Félig lelógva a székről:

 

 

 

 

 

 

 

 

És a régi ismerős póz, amit azóta is nap mint nap bemutat:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Délután azomban észrevettem, hogy a bejárat mellé ültetett árnyliliomok is bimbóznak. Szegénykéim kicsit mostoha körülmények között tengődnek, mert elöl a kert még nagyon rendezetlen. Úgy látszik, mégis jól érzik magukat! A bimbó:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És hogy, hogy van a lábam? Ma tényleg nagyon rendesen viselkedtem és sokat tartottam felpolcolva. Tettem ezt azért is, mert egyre többet zsibbad és estére mindig bedagad. Kicsit megijedtem és megfogadtam sokak tanácsát: Pihentettem és tornáztattam a lábujjaimat. Most talán nincs is annyira bedagadva...