Egyszóval: átlagosak. Semmi különös nincsen bennük, mégis annyi minden van, amit átélünk ilyenkor is. Elég egy hatalmas nevetés, egy mosoly, egy finom ebéd vagy csak egy telefon és máris nem annyira átlagos az a hétköznap. Viszont annyira nem említésre méltó egyik sem.
Mindig csak azt írom, hogy eltelt a nap, siettünk haza és itt kezdődik igazán a Mi világunk! :) Ma egy kicsit később értünk haza, ezért később is kezdődött minden. Nekem nagyon sok mínusz órám van, Petinek meg amúgy is munkája akadt, így alakult, hogy csak este 7 után értünk haza. Gyorsan végig néztük a kertet, majd Peti rohant is, mert valami sörözésre hívták. Menjen csak! Ilyenkor csak a hazajutás a gond, mert Én már most fáradt vagyok, hívogat az ágy, pedig még előttem van egy út az éjszakai buszig... :( Jöhetne taxival, de az meg drága... Affene! Attól még jó itt lakni! Mindenképpen jobb, mint Pesten!

Az Én itthoni estém eltelt azzal, hogy gyorsan "végigszaladtam" a kerten, megcsodáltam az eső utáni átázott földet és fellélegző leveleket. Aztán pedig Masnit nyugtatgattam, ugyanis miután Peti elment, csak nyüszített és sipogott és rohant a kerítéshez és várta haza Apa-gazdit és egyáltalán: Nem értette, hova ment... :(
Csak akkor nyugodott le picit, mikor bejöttünk és Süti a nyakába ugrott egy kis játék erejéig! 

Na ennyit a hétköznapokról, most pedig a nem hétköznapi képek! :D
Az első, oldalsó kertben lévő új fű: Most már tényleg egyre szebb! 

 

Hátul pedig a vetemény: A répáknak nagyon jól jött az eső!

Mellettük a tormáink. ígértem egy ismerősömnek tormát, mert nagyon régóta keres és állítása szerint nem lehet kapni. Na nálunk pedig kiirtani nem lehet! :D
Kell még valakinek esetleg? Komolyan! Nagyon szívesen adok, küldök, stb...


 

Állatkák: Benti tombolás...

Cicókák, a csendes megfigyelők:

Prémium kép: Pici kutty! "megkérdezte" tőlem is: Hol van Apa-gazdi??? :)