Ma ismét konstatáltam, hogy tegnap állati szerencsénk volt az időjárással. Ma ugyanis iszonyat változékony volt! Reggel a teendők, reggeli és kávé után bevásárolni mentünk. Gondoltuk, rendezzük le még nap elején, aztán átadhatjuk magunkat a munkának. :) így is lett. Előtte ugyan még beraktam egy mosást, hogy mire visszaérünk, már azonnal kezdhessem is... :D
Szóval vásároltunk. Leginkább Petinek, de Én is kaptam pár zoknit. Peti kapott egy vadi új hátizsákot. Mondhatjuk, hogy Szüleimtől kapta névnapjára, de elég lesz csak beszállni. Már megbeszéltük, hogy egy hátizsák lesz az ajándék, ám azt nem is sejtettük, hogy ami valamire való minőség, az bizony eget rengetően drága. Viszont tényleg csak ennek van értelme. Pont azért vettük most ezt, mert a múltkori olcsó fajtának már az első héten leesett a cipzárja, elszakadt ez, kinyúlt az... Á! Reményeink szerint tehát ez a mostani sok-sok évig kiszolgálja Bogárt! :) Aztán kapott még szandit és sportcipőt is, mert be kell valljuk: Annyira, de annyira igyekeztünk spórolni, hogy már igen szakadtan néztünk ki néha. :( Peti cipőjének le is vált a talpa... Na nem is magyarázkodom. Ez gondolom, mostanság mindenkinek ismerős! :(
Mikor kiléptünk az áruházból, már láttuk, hogy igen sötét felhők gyülekeznek. Na de sebaj, induljunk gyorsan csak haza. Autópályán jöttünk. Jöttünk, jöttünk, lassítottunk, mert előttünk is ezt tették, aztán már inkább arra kellet vigyázni, nehogy a sok leállósávban villogó autós kanyarodjon elénk, stb... Mert hogy akkora, de akkora zuhéba keveredtünk, hogy tényleg csak 30 km/h-val cammogtunk. Még így is alig láttunk ki a szélvédőn, de ügyesen megoldottam. Peti mondta ugyan, hogy Mi is megállhatunk, ha gondolom, de szerintem ilyen lassan biztonságos volt. Na meg ismerem is az utat, szerintem már az autó is hazatalálna magától. :D Aztán meg ott motoszkált a fejünkben, hogy esik: de jó lett volna kiszórni a fűre a műtrágyát! :) Szóval semmi megállás, robogtunk hazafelé. Itthon pedig láthatóan nem volt akkora égszakadás, mint 10 km-rel arrébb. Itt is esett ugyan sok, de nem olyan erővel gondolom. Mivel még akkor is esett, Peti gyorsan neki is állt kiszórni a trágyát. Pont a legjobbkor, mert még utána kb. fél órát esett.
Aztán ebédeltünk. Annyira elment az idő, hogy csodálkoztunk is... Icurka-picurkát pihentünk, majd mivel megint csak sötét felhők gyülekeztek és hatalmasakat dörgött az ég, megijedtem. Na neeeem a vihartól, azt szeretem! :D Hanem hogy annyi, de annyi terünk van/volt még a mai napra. Hogyan fogjuk akkor megcsinálni??? Gyorsan ki is mentem a kertbe és a nagy szélvihar kellős közepén fejeztem be a tegnap elkezdett szélnyírást. Pont mire végeztem, derült ki az ég és a dörgés is abbamaradt. Valószínűleg ez a vihar is elkerült minket. Innentől pedig nem volt megállás! Peti füvesíteni kezdett, persze a múltkor már begyakorolt módszerrel: A földet összekeverte trágyával és tőzeggel, ezzel javítva egy kicsit a kötöttségen. :) Arról beszélgettünk, hogy ártani semmiképpen nem árt vele, max. esetleg felesleges, de mégsem! Hiszen milyen szép lesz majd a fű: És akkor majd tudjuk, hogy a szuper talaj miatt van az egész! :)
Hogy Én mit csináltam? Na mit? Mégis? :) Nem röhögni: Gazoltam. Először a kút melletti részt, amit már egész héten csinálgattam. Majd mikor azzal végeztem, a leendő sziklakertünket pofoztam kicsit helyre. Sziklakertnek még nem igazán nevezném, pláne, hogy egy egész zsáknyi gazt húztam ki belőle, és még azt sem mondanám, hogy most szebb lett, de a gyom magokat legalább majd nem viszi mindenfelé a szél! Egyetlen pipacs tövet hagytam meg, mert ugyan már az is elvirágzott, mégis annyira vidám volt, jó lenne, ha jövőre is kibújna! :)
Nagyon elfáradtunk ma. Már lemenőben volt a nap, mire Peti mindennel végzett és bejöhettünk a házba. Viszont megint ücsörögtünk a teraszon este és nem is tudom leírni, de annyira jó és felemelő érzés végignézni a kerten. Látni, mennyire rendezett és szép és tudni, hogy ez mind a Mi két kezünk munkája! :) Csodás!
Röviden ennyi, a többit majd a képeknél: Próbálom időrendben...
Délben kezdődik, mikor visszaértünk. A táska! :)
Műtrágya szórás esőben:
Ami után bent pihent a család:
Na de jöttek a sötét felhők... :(
Ugye ebből aztán nem is lett semmi! Hála az égnek! :) Aggódtunk ugyanis, hogy a tegnapi permetezésnek annyi. De nem! Megnéztünk mindent a kertben és olyan szépen látszik a leveleken, hogy megnyugodtunk. Talán elég volt a szernek az a fél nap, hogy beszívódjon a levelekbe! :) Itt pl. a szőlőn egész jól látszik:
Mi dolgozni, kutyáink tombolni kezdtek :)
Egy új terület, közel a teraszhoz: Peti ás...
Fellazította a talajt:
Aztán összekeverte tudományos módon, majd fűmagot szórt:
(Már itt látszik, hogy nem pont ez volt a sorrend, de így érthetőbb)
Letaposta:
Belocsolta:
Én pedig gazoltam: Előtte...
Közben...
És utána...
Na és akkor ami bezavart a "sorrendbe": Merthogy miközben Peti a föld ásását, keverését csinálta, Én készen lettem elől és nekiálltam a leendő sziklakertnek. Még ezt sem fotóztam le teljesen előtte... De kb.
Amilyen lett: Még mindig rendetlen, de legalább nem gazos! :)
Kutyikáink közben: Masnika pihengélt és le nem vette a szemét rólunk!
Süti viszont futott, szaladt, szaglászott, de legfőképpen ugatott! :) :(
Peti pedig átment a kocsibeállót füvesíteni:
Igen, közben lement a nap... Sok minden történt ezalatt, amit most mutatok:
Én a feleslegessé vált földet terítettem el a ház tövében...
Majd bementem a kutyákkal a házba, mert Petit zavarták a manók. Mondjuk inkább Süti, aki állandóan áttrappolt a frissen elsimított, de még nagyon laza talajon. Ezáltal telemintázta a földet Beagle tappancs nyomokkal. Peti pedig kezdhette újra az elsimítást! :( Szóval bejöttünk és pihentünk:
Csatlakoztunk ugye a macsikhoz: :)
Vilmos a "kapu" őre: :D / Megint nagyon koszos az ablak... :(
Peti csak egyszer pihent ma délután. Akkor is csak azért, mert csörgött a telefon...
Hamar eljött az idő, mikor már ezt láttuk a teraszon ücsörögve:
Mai prémium: Mahóniák. Tavaly vásároltuk mindet. Idén mindegyiknek volt szépséges virága, majd tele lettek terméssel. Érdekes módon ez a jobb oldali, valahogyan leejtette a terméseit. Vagy a kutyák verték le, ez most lényegtelen. Nem is baj, hiszen sokkal jobban, szebben és gyorsabban fejlődik, mint a társai! Most próbából azt csináltam, hogy a középsőről Én szedtem le a termését és nagyon remélem, ő is őrületes növekedésnek indul majd! :)
Utolsó kommentek