Budapest Time
Ma is jöttek a villanyszerelők. Gyakorlatilag befejezték a munkát, amit kértünk. Van még néhány dolog, mint például a mozgásérzékelős lámpák beállítása, de azt ugyebár nekünk kell elvégezni... Azt kell beállítani, hogy milyen sokáig világítson egy-egy lámpa és hogy milyen fényerőnél kapcsoljon be. Az utóbbit meg csak szürkületben tudjuk elvégezni. Illetve akkor, amikortól szeretnénk majd a bekapcsolást. Talán érthetően írtam le... Nem vagyok benne biztos. :)
Készen lett még a kapunyitó is, de egyenlőre ennek sincs nagyon értelme, mivel a kiskapun kívül is van kilincs, így bárki be tud jönni, nem kell nekünk nyitni... Hihi - Hamarosan ezt is pótoljuk és kívül csak egy gomb lesz.
Képeket csináltam ugyan, de szerintem nem olyan érdekfeszítő látvány egy kapcsoló vagy konnektor látványa, így nem terhelem vele a blogot. Egyetlen talán-talán értelmes kép a csengőről szólhatna, de igazából ez is csak egy doboz a falon. Ami érdekes benne az a hangja...
Amit viszont érdemes megmutatni, az az állatsereglet mai napja:
Foltos cicánk egyre többet, többet és többet eszik. Hát igen, kell az energia, na meg a tartalék, ha megérkeznek a tejbeciccek és táplálnia kell Őket... Ma a reggeli után, mint aki jól végezte dolgát kifeküdt a napágyra egy kis napozással egybekötött pihire:
Reggeli buli a konyhában. Ábel játszadozik, a többiek meg csak nézik...
Hogy miért nem szálltak be? Rejtély:
Vilmosom kunyerált egy kis kaját:
Majd mivel tele lett a pocija, bealudt az íróasztalon.
A papírmunka meg persze rám maradt... 
Lolika is megpróbált nekem segíteni. De így bízzon az ember a macskákban, Ő meg az ablakban aludt el, miközben hallgatta a teendőket:
Na persze, mikor felébredtek, nem ám nekem kezdtek segíteni...
Azt addigra már elfeledték és megcélozták a cicamínó legtetejét:
Zeuszom pedig még a hálóból sem volt hajlandó kijönni. (Itt nappalra besötétítünk, így tuti nagyon jól érzi magát. Én megértem. Szívesen aludtam volna még Én is tovább...)
Aztán itt vannak a kutyik. Olyan érdekes, hogy mikor kimegyünk a kertbe-teraszra, nem kezdenek bele a féktelen rosszalkodásba. Amíg Én nem megyek le a kertbe, addig Ők is a teraszon maradnak. Ez nekem kicsit furi, de biztos van valami jelentősége, nem tudom... Mindenesetre a teraszon sem maradnak egy helyben a fenekükön...
Mikor viszont lemerészkednek a lépcsőkön, akkor beindul a duhajkodás. Masnika ma a szomszédhoz próbált meg alagutat ásni. Estére még nem ért a végére. Remélem holnapra elfelejti...
Mikor a villanyszerelők az előszobában dolgoztak, Süti és Masni megint nem mehettek a megszokott helyükre. Újból hátravittem nekik az ágyukat, de most nem maradtam ugyanazon a térfélen, mivel figyeltem a szerelők dolgát, fényképeztem, stb.... Ezek a manók meg, fittyet hánytak az ágyikóra és a barikád mögött közvetlenül vertek tanyát:
Eközben a cicók az ilyenkor már jól bevált helyre, a fürdőszobába voltak bezárva. Zeuszka az ablakba költözött és a szomszédokat leste, míg a többiek kibérelték a nagy kádat és ott pihiztek. Annyira kis leleményesek voltak, hogy a kád szélén száradó fördőszoba szőnyeget leráncigálták és maguk alá gyűrték...
Muszáj vagyok megmutatni a vacsoránkat. Illetve csak a köretet, amit a saját veteményesünkben szedtünk. Ezentúl nem lesz gondom a piacra...
Ja igen! Este locsolás után Peti helyreigazította a kis éjjel világító kerti lámpácskákat. Beljebb tette mindet a virágoskertbe és lejjebb szúrta a talajba...
Anyukám kérte, hogy csináljak éjszakai felvételt is:
(Nem sok látszik ám belőle! :( Igaz, Mi ugyanezt látjuk a terasz ajtóm kinézve.... :) 
Mivel tegnap nem raktam fel prémium képet, ezért mára kettő is jutott:
Vilmoska a hálóban. Olyan, mintha tisztelegne, integetne vagy ilyesmi, holott csak a kamerát akarta megtámadni... :)
És itt van két pici tappancs, ami a cicamínóról lóg lefelé.
Vajon kié lehet? :)
Utolsó kommentek