Budapest Time
Kicsit szélsőséges az időjárás. Nem olyan régen még a meleg rekordokat döntögettük, erre ma a másik véglet jött el, a hidegrekord. Szédületes! Reggel 9 fokot mértünk a teraszon és már tegnap este óta esik az eső. Na még most sem állt el... Jó nagy lendületet kellett venni az autóval, hogy beálljunk a kertbe. A házban most 23 fok van, ezért még nem fűtöttünk be, de ez is csak annak köszönhető, hogy idejében becsuktunk minden ablakot. Ha viszont így halad tovább az időjárás, hamarosan megint élvezhetjük a padlófűtés adta élvezeteket.
Állatkáink nem is voltak ma a kertben egy percig sem. Ébredés után ugyan a kutyák nagyon megindultak az terasz ajtó felé. Én ki is nyitottam nekik szépen az ajtót, majd becsuktam utánuk és vártam a reakciót. Ők azonnal felismerték a helyzetet és bebújtak egy-egy kinti szék alá. Na nehogy már Én azt gondoljam, hogy le fognak menni a kertbe és ott végzik el a dolgukat. Neeem, boci szemekkel kéreckedtek befelé. Nem jött a legjobbkor ez az eső, mert már kezdték megszokni a rendet... Kimentem hozzájuk, hátha velem lejönnek a fűbe, de nem! Szépen végignézték, amint papucsban, mezitláb belesétálok a hideg, vizes fűbe és ott ácsorgok, míg Ők a teraszon kuksoltak tovább! Hát bejöttünk. Bent is kaptak reggelit, bent mentek ki, majd legközelebb folytatjuk a nevelést. Most nem ment... :(
Sokan kérdeztek a lábamról. A bokám már egészen szép. Szinte nem is fáj, csak szerintem a frontok miatt. Menni is szépen tudok, azt hiszem, egyáltalán nem bicegek már. A lépcsőn még vannak gondok, de ott is haladok rendesen! :) A gombás-ekcémás kezelést meg ma kezdtük el igazán, mert eddig a fertőtlenítés folyt. Vártuk azt a nagyon erős hatást a drága gyógyszertől, de egyenlőre hála az égnek semmi szédülést és bódultságot nem érzek. Munkába menni nagyon nem volt kedvem, de ezt talán nem ennek a számlájára írnám! :) A talpam viszont rettenetesen viszket. Nagyon remélem, hogy az ott lakó rondaságok próbálnak menekülni vagy harcolni és most ezt a harcot érzem ott lent! :)
És akkor a képek, mert nem akarom hosszúra nyújtani...
Kutyók benti játéka a nappaliban. Először birkózás, majd rágcsa:
Megpróbálkoztam egy kis labda dobálással, hogy mozogjanak kicsit...
Süti kétszer vissza is hozta, majd köszönte... Megint inkább rágcsa! :)
Cicóink eközben irtó nagyot szórakoztak. Az esernyőmet a kádba raktam száradni, mert féltem, hogy máshonnan Süti ellopná és szétrágná. (Volt már ilyenre példa...)
Lola, Ábel és Vili nagyon örült ennek az újdonságnak:
Zeuszt kérdeztem, hogy miért nem csatlakozik a többiekhez. Majdhogynem felháborodott, hogy Ő ilyen dedós játékokban már nem vesz részt... Fene tudja, pedig még szerintem is izgalmas! :)
Mint a képek is mutatják, ma is pörgött nálunk az élet! Sosem unatkozunk... :)
Ezek után persze, hogy mindenki kidőlt estére:
Még a kutyók is szinte kérték, hogy mehessenek a helyükre. Mintha ehhez engedély kéne... De rájöttem már: A jutifalatot várták! :)
Prémium képünk pedig a két nagyfiú, akik nagyon fegyelmezetten várták a vacsorát:
És végül: Ide is kaptunk híreket Foltosról és Sanyiról, de meglepetésemre még az itthoni mail-re is érkezett egy levél. Ebből megtudtam, hogy az úton is nagyon jól viselkedtek a manók. Kaptak közben fasirtot... Na így könnyű! :)) Már megismerkedtek az ottani pici kuttyal, aki tacskó lévén akkora lehet, mint Masnika. Képek is készültek, de már szélvészkednek is a kedvenceink, ezért igen nehéz róluk használható fotót csinálni! :D
Azért ha kapok majd rá engedélyt, nem habozok ide is feltölteni párat!
Utolsó kommentek