Tegnap Márk segítségével végeztünk egy kis számítást a szmog-riadó kapcsán felmerült - vonat kontra autó - munkába járási lehetőségekről. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mind kényelmi, mind anyagi okokból is megmaradunk az eddig jól bevált, autó aztán BKV párosnál. A következő táblázatban foglaltuk össze az anyagi részét:

Persze ehhez hozzá kell még adni pár dolgot. Ha vonattal járunk, akkor jegyet kell venni naponta, talán ritkábban. Általában csak óránként jár, amihez igazodni kell. És nem utolsó sorban igen gyakran késik, mint ahogy azt ma is tette hazafelé. Na meg gyalogolni kell, ami a fogyihoz és a kondihoz szuper, viszont baromi lassú...
Ha az autónál maradunk, akkor ezen kényelmi szempontokkal nem kell számolni, hiszen mi döntünk az időnkről és még sorban állni sem kell. Viszont bele kell számolni az amortizációt és a parkolási költséget. Ez utóbbi nem feltétlen velejárója a bejutásnak, mégis, ha biztonságban akarjuk tudni az autót nappal, akkor fizetnünk kell naponta 290,- összeget.
Ezen kívül még annyi, de annyi tényezőt kéne figyelembe venni, hogy azt már felsorolni sem érdemes: kezdve pl. ha majd itthon maradok a gyerkőcökkel, és Peti csak egyedül ül az autóban, máris borul az egész táblázat!

És eme kitérő után - ami igenis a blogba való, hiszen nem kis mértékben érint minket - jöhet a mai, megint csak nem olyan érdekes napunk:
Reggel készülődés, majd munkába bejutás. Petinek ma kicsit lazább napja volt, mint nekem. Ezért megint haza tudott jönni picit hamarabb. Míg Én tovább güriztem és lefaragtam kicsit a mínusz óráimból, Peti itthon szorgoskodott. Édes, itthon hagyott manóink gondoskodtak feladatról rendesen. Egészen a feje tetejére fordították az előszobát: Az egy dolog, hogy pisi is volt, de arra gondoltak, milyen jó muri lesz az ágyukat is a produktum közepébe vonszolni... Az ágy azóta is szárad, Mi pedig gazdagabbak lettünk egy hatalmas tapasztalattal: kutyának ezentúl csak műanyag ágyat veszünk! Abba tehetünk puha rongyikat, amiket szaggathat kedvére... De így sajnos ez borzalmas. :D
Cicókáinkról csak jó híreim vannak! Először is Zeuszka kezd teljesen meggyógyulni. Eddig bevallom, mindig hallgatóztam, mikor az alomban időzött, mert igen sokáig tartott neki... így történt ez ma reggel is: Az eddigi "pumpálós" pipitől eltérően, ma folyamatos csurit hallottam. Szerintem ez azt jelenti, hogy már nem kell erőlködnie és már - nagyon remélem - nem is fáj neki!!! :) Az antibiotikum és a gyógy-táp ezek szerint megtette hatását. Most még minimum fél évig ezt a tápot eszi és még 1 hónapig élvezheti a májkrémbe csomagolt C-vitamint. :)
Vilmoskával is előrébb léptünk. Ugyan még mindig le kell fogni, mikor cseppentünk a fülébe, de már egyáltalán nem rohan el utána és a cseppentés közben sem sunyítja hátra a fülét. Nekem is könnyebb dolgom van és szerintem neki sem fájhat annyira. Bele nem látok a fülébe, de nagyon remélem, hogy a sebesedés is begyógyult neki!!! :)

Megint iszonyú sokat sikerült írnom, pedig nem is terveztem... :)
Inkább nézzünk pár képet a manókról:
Reggel indulás előtt: Cicókák az asztalon...

Lola velünk akart jönni: Ha nyitva lett volna Peti táskája, tuti belemászik! :)

Pár esti kép: Peti bement a hálóba Tv-t nézni. Kutyók persze utána...
Eleinte hangoskodtak:

Aztán lenyugodtak... és bealudtak az ágyon! :)

 

Eddigre már a cicók is lepihentek:

Ábel cicc, még álmosan...

Persze mostanra megint megy a hajcihő! Rohangálnak fel, s alá a házban... :)

Prémium képnek ma Lolát választottam. Cukorfalat beájult! :D