Kedd:
Annyira fáradt vagyok, hogy nem is tudom, hol kezdjem...
Már reggel is fáradtan ébredtem, de akkor azért még az ember könnyebben viseli az ilyet. :D
Az utakon, jobban mondva a gyorsforgalmin ma a karambolok napja volt. Reggel befelé 3 autót láttunk koccanni. Azaz csak utána láttuk őket, mikor épp kikerültük a kocsikat. Aztán hazafelé még több autó rohant egymásba. Míg Petit vártam a metrónál, furcsálltam, hogy sokára érkezik. Mikor megérkezett, megtudtam, hogy most le is zárták az egész gyorsforgalmit, így csak mellette lehetett jönni, az meg ugye tovább tart. Amúgy asszem este 6 autót láttunk vesztegelni "odabent". No de csak hazaértünk... Előtte még egy gyors tankolást ugyan elvégeztünk, de tündér manócskáink megvártak Minket. Mit is tehettek volna mást? :O
A mai aerobic óra kicsit csalódás volt. Kedvenc edzőm, Dorka ma nem tudott eljönni csak a helyettesítő edzők. Háááát, az első, ami dance-step lett volna elég gáz volt. Egyrészt egyáltalán nem volt dance, de ezt még elnéztük volna. Az egész lány olyan felkészületlennek és esetlennek tűnt. Sokszor rontott, nem jött ki az ütem, a lépés. Sokat ismételtünk és előröl kezdtük és olyan felépítetlen volt az egész. Dorkánál nem ezt szoktuk meg. Egy lány, aki mellettem állt, eleinte csak a fejét fogta, majd kiállt és inkább a taposó padot választotta. :O
At erősítés óra azonban szuper volt! Ezt az órát másvalaki tartotta, aki igazán lelkes és egyben lelkesítő volt. Kemény órát tartott, talán még jobban izzadtam, mint a steppen. :D A lényeg viszont, hogy jól elfáradtam, mondjuk már fáradtan is érkeztem...
Itthon is vannak ám történések. Először is ma van Vilmos cicánk névnapja. Fel is köszöntöttem puszikkal a kis drágát, de a többieket is. Mert hogy ez egy kicsit fura, hogy Vilinek, Ábelnek és Lolinak van névnapja, de mi van a többiekkel? Őket mikor puszilgassuk agyon? Persze minden nap megtesszük! :)
No de van itt még egy aggódás: Azt hiszem, már futólag említettem, hogy Zeuszka mostanában sokat kergeti a saját farkát.Furcsa, mert ezt eddig nem tette, legalábbis nem ennyire sokszor és sokáig és... Én ezt egy viselkedés zavarnak gondoltam és nem is késlekedtem, megkérdeztem egy netes macska pszichológust, aki ma válaszolt. Sajnos nem kaptunk jó híreket, ahogy sejtettem. Szerinte is kényszeres viselkedés lehet ez Zeusznál, ami egy pszichikai és idegrendszeri betegség. Gyakori esetben nem megfelelő a pajzsmirigy működésük, ezért nem ártana kivizsgálni. :( Ez tényleg elég rosszul hangzik, ám egyelőre nem ijedek meg. Zeusz sokszor csinálja ezt, de nem állandóan! És ha simogatom, hozzám bújhat, Vele foglalkozom, akkor megnyugszik és abba hagyja. Az viszont biztos, hogy eléggé magának való macsek. Sajnos 2 kistestvérét/játszópajtását (Simont és Mankát) korán elvesztette és az új lakók nem pótolták a szívében keletkezett űrt. Ezt látom és érzem... Néha futkosnak együtt, de nincs annyira a többiekkel, mint ahogy Lola, Ábel és Vili egymással. :(
Első lépésben ma este bedugtam a Feliway-t, amit anno szintén Zeuszka stresszes időszakában használtunk. Második lépésben pedig majd megkérdem Anna-nénit is erről a dologról. Igaz, hogy Ő állatorvos és inkább gyakorlatias, viszont nagyon okos és segítőkész és szintén macska gazdiként nagyon is átérzi minden bajunkat. :)
Na, ahhoz képest, hogy tényleg mindjárt lecsukódik a szemem, igencsak hosszút "sikerült" írnom. :)
Pár kép is várakozik:
Vilmoska, a mai "ünnepelt"... :)
Zeusz édesem: A közelemben olyan nyugodt! :)
Ma reggel mindenkiről készült fotó: Lolika is elfeküdt
Ábel nagyon kémlelt valamit:
Süti és Masni pedig Apa-gazdi mellett pihenték ki a hosszú hétvége fáradalmait: reggel!
Persze este már beindultak: Amit Peti hamar le is állított, Masnika állapotára tekintettel...
Utolsó kommentek