Péntek:
Ma volt a nyár utolsó napja. Azt hiszem, ezt mindenki érzi az országban. A ma esti zivatar után, már csak a vénasszonyokban bízhatunk, ha meleget szeretnénk. :)
De ma még ujjatlan pólóban, fehér nadrágban és szandálban mentem melóba. Peti hasonlóan lengén, de azt hiszem, idén utoljára... Irtó meleg volt és fülledt a levegő. Mondtam is kolléganőmnek délben, hogy örüljünk még a melegnek, hiszen holnaptól már beköszönt az ősz. Nehéz volt jónak gondolni, miközben izzadtunk és fájt a fejünk a tűző napsütéstől. :D
És este tényleg megérkezett. Hatalmas széllökésekkel és porfelhővel, majd szakadó esővel találtuk Magunkat szemben. Ám előtte van itt még valami...
A témát is utálom, még rágondolni is, de fontosnak tartom, legalább nagyvonalakban leírni a problémát. Már megint utca, már megint szomszédok. Elég legyen annyi, hogy már szinte minden napos a vita itthon is a szomszédaink viselkedése miatt. :( Ezért ma megelégeltem és gondoltam, menjünk ki az utcára és kérdezzük meg a szomszédokat Mi Magunk, hogy mondják el őszintén, mi is a bajuk Velünk. Sajnos a szélvihar közbeszólt, de egyvalakivel azért sikerült. A lényeg és számomra nagyon lényeges dolog, hogy megtudtam: Igen, a Mi közvetlen szomszédaink nem igazán úgy adják elő a többieknek a történéseket, ahogy az pontosan van. :( Az előzményről csak annyit, hogy már minden probléma és mindig csak Velünk. És hogy miért kérdeztük meg a többieket is: Merthogy a közvetlen szomszédunk szerint, Mindenkinek van problémája, csak nem mernek szólni Nekünk. :O Plusz: "Itt Mindenki szarik a Ti fejetekre!". Ezt azért tettem idézőjelbe, mert konkrétan így hangzott el! :(
Akikkel Mi ma beszéltünk, nagyon megértőek volt. Állítom, hogy a legértelmesebb pár az utcában. Elmondtuk Nekik, hogy Mi nem vagyunk az a "bratyizós" fajta, nem szeretünk az utcán lófrálni és munka után nem az az első, hogy átmegyek a szomszédhoz beszélgetni. Mi éljük a saját Magunk kis életét, ami pont elég. Van elég dolgunk és nem feltétlen az utcáról választunk Magunknak kebelbarátot. Ezzel nem szeretnénk senkit sem megsérteni, de... Ezek vagyunk Mi! Ám azt nem érzem jogosnak, hogy amiért Mindenki más összejár, Mi legyünk a beszéd- és vitatéma... Nos ennyi. Sajnos el is sírtam Magam, mert már annyira elegem van. Már félve kanyarodok be esténként, mert azt hiszem Mindenki ferde szemmel néz Ránk. Pedig nem is így van. "Kedves" közvetlen szomszédunk kavarja a szart, de nagyon! :(
Erről ennyit! És hogy ne ilyen negatív hangnemben fejezzem be a mai bejegyzést...
A nap híre: Elkészült a Russell Terrier és Beagle túra csapat logója és szórólapja! :) Annyira Boldog vagyok!!! Egy teljes hétbe került, mire javítgattuk, csinosítgattuk, szerkesztettük és végül sikerült. Olyan lett, amilyennek szerettem volna. Többek szerint a vége felé már túlságosan kritikus szemmel néztem az újonnan érkező tervekre, de megérte! :)
Köszönet érte Bette barátnőmnek! Köszönök minden segítséget, támogatást és, hogy elviselted a rigolyáimat. :D
Nézzük képekben:
Az igazság az, hogy még most is találtam rajta változtatni valót, de mint mondtam:
Kritikus szem... Na meg a szőrszálhasogatás. ;)
Itthon: Egy kis tombolás a kanapén...
Egy kis nyugi az ablakban... :)
Utolsó kommentek