Budapest Time
Szerda:
Ma volt az a nap, mikor a melóban kb. ötszörös mennyiségű megbízásunk volt, mint egy átlagos napon. Ismerjük már ezeket a napokat, hiszen negyedévente visszatérnek. Mégsem lehet rá igazán felkészülni...
Persze mindent nagyon ügyesen megoldunk, de jól elfáradunk. Nem is csak a mennyiségben, de az egész napos feszült figyelem és koncentrálás terheli le az embert.
Utána megint későn jöttünk haza, egyéb irányú elfoglaltságom miatt. Peti nagyon aranyos volt, mert megvárt a városban és így együtt tudtunk hazajönni. :) Igaz, hogy így a manókhoz is később értünk, de... A lelkifurdimat már nem növeli. Este nagyon-nagyon összebújtak Apa-gazdival a kanapén! Annyira, de annyira megszokták már ezt, mint egy rituálé. Érdekes, de mikor Én megyek a nappaliba és leülök, Velem nem csinálják ezt. Inkább jönnek Petihez és kérlelik, nyüsszögnek, jeleznek, hogy Vele akarnak összebújni. Tündérek! :)
Cicókák viszont inkább Hozzám jönnek dörgölőzni. Talán mert Én adok Nekik enni... Vagy Peti szerint, mert Én vagyok az Anyukájuk. :)
Két kép:
Zeuszka...
Ábel... Illetve az Ő hátsója. :)
Utolsó kommentek