Budapest Time
Szombat:
Nagykanizsán jártunk ma, Peti egy nagyon kedves barátjának az esküvőjén.
Megmondom őszintén, egyáltalán nem voltam bezsongva a gondolattól, hogy utazunk. Valahogy nem hiányzott ez a távolság egy nap alatt oda és vissza... De utólag visszanézve mégis jó volt. Talán, mert Peti vezetett... ;)
Szóval reggel készülődtünk, majd nekiindultunk. Nem nagyon tudtuk, hogyan öltözzünk, mert szép, nyárias meleg időt jósoltak, mégis itthon nagyon borongós volt. Na meg hideg! Választottunk egy köztes megoldást, bár nem sikerült totálisan jól, de nem is ez a lényeg.
Az M7-es autópályán haladva nem kicsit bosszankodtam. Persze, hogy az aszfalt állapota miatt... Biztos a kisautónk régi és egyszerű lengéscsillapítója is számít, de nagyon éreztük, hogy nem sima a felület. :S Köztudott, hogy sokszor kell ama helységbe vonulnom, de most még az autó is kirázta belőlem. :D Meg is álltunk a Töreki pihenőhelyen. Na itt kellemes csalódás ért, mikor a masdóhoz ballagtunk. Először is, azt gondoltam, biztos fizetős lesz. Ennek ellenére ingyen volt, rendes, tiszta és még papír is volt. Valamit azért mégis fejlődött ez a világ! :) Plusz pont az autópályakezelőnek (Vagy akik karban tartják). Aztán az út is simább lett, bár ugye ez egy jóval újabb szakasz (csak pár éves), így könnyú. Kíváncsi leszek mondjuk 5 év múlva.
Nos: még egyszer megálltunk azért Kanizsáig, egyrészt átöltözni, másrészt, hogy ne ott kelljen helységet keresgélni.
Időben érkeztünk, bár a Szülői háznál lévő vendégvárást kihagytuk. Helyette inkább rögtön az étteremhez mentünk, ahonnan gyalog mentünk a házasságkötő teremhez. Útközben még megcsodáltuk a város főterét, ami nagyon szépséges, szökőkutas, rendezett és nyugodt. Emlékszem, kb. 20 éve jártam erre... A tér már akkor is tér volt, persze nem ennyire szép és nem ennyire modern. Így is úgy is szép...
Kicsit még nézelődtünk, fotóztunk, majd vártuk az ifjú párt és a vendégsereget. Ők meg is érkeztek, kocsikkal gördültek be a Vasember-ház kertjébe. Üdvözöltünk Mindenkit, pusziszkodtunk, kicsit beszélgettünk, de nem sokat, mert már mentünk is fel.
A ceremónia szép volt, bensőséges és szerelmes. Mikor az anyakönyvvezetőt hallgattam, óhatatlanul a saját életem jutott eszembe. Vagyis a Mi életünk, házasságunk. Néha mosolyogtam, néha elgondolkodtam... De ez egy másik sztori lenne.
Az ifjú pár nagyon Boldog és szerelmes, ez látszik rajtuk! Megtalálták egymást! Kívánom, hogy kitartsanak egymás mellett minden jóban és tényleg minden rosszban is. Nagyon fontos, hogy életünk során ne legyünk magányosak. Nem nagyon tudom megfogalmazni, ezt ott jobban és szebben megtették "helyettem"... Én csak tényleg sok Boldogságot kívánok!!! Minden rajtatok múlik!!! Együtt, egymás mellett! :)
A sok gratuláció és csoportkép után együtt mentünk át a vendéglőbe. Itt már nagyon melegem volt. legszívesebben a kerthelységben ültem volna le. Kaptunk üdvözlő italokat, Nekem egy fincsi csokilikőrt hozott Peti. :) Tényleg fincsi volt, de talán mégsem kellett volna meginnom, merthogy attól még jobban izzadtam. :D És mivel addig még nem is ettem semmit, jól a fejembe is szállt. :D Azért igyekeztem leplezni... ;)
Aztán jött a vacsi. A húsleves isteni finom volt!!! Kétszer is szedtem belőle. ;)
Majd külön érkeztek a levesben főtt husik és a mártások. Paradicsom és gombamártás. Ezek is nagyon finomak voltak, bár így még sosem ettem. Én a husit simán beleteszem a levesbe... Most jó volt újat kipróbálni. :) Olyannyira ízlett, hogy a gombamártást nem is engedtük elvinni. Azt megtartottuk a frissensültekhez is. ;)
Következtek a rántott húsok, csirkecombok és a köretek: Krumli, rizs és Isteni saláta! Tényleg nagyon ízlett minden! :)
Utána ki is mentünk sétálni egy kicsit a levegőre, annyira tele voltunk... Kicsit kint beszélgettünk, sétáltunk... Majd következett a rétes. Ebből is befaltunk kettőt fejenként Petivel. Pont, mikor végeztünk, elénk tettek egy nagy tányért, tele mindenféle cukrászsüteménnyel. Ekkor már csak nevettem, mert sehova nem fért volna. :) Ma viszont nagyon jól esett, azt el kell mondanom!!! Ugyanis ezeket kaptuk meg útravalónak.
Kis idő múlva pedig a menyasszonyi tortát kóstolhattuk meg. Itt már csak 1 szeletet etünk meg Petivel jó lassan. :D
Ezek után pedig kint ücsörögtünk, baráti körben a kerthelységben. Jól éreztem magam, úgy sötétedett be, hogy észre sem vettem... :O Beszélgettünk, jó volt kicsit hallani a többiekről. Egyre ritkábban találkozik ez a társaság, ami talán annak köszönhető, hogy már mindenkinek családja van, külön kis élete...
Kb. este 8-kor köszöntünk el, amikor Mindenki más is készülődött. Előttünk volt ugyanis még kb. 230 km sötétben. Peti hősiesen vezetett, de azért igyekeztem Én is szóval tartani.
Nagyon örülünk, hogy ott lehettünk ezen a napon. Még egyszer kívánunk minden földi jót és boldogságot az életben. Váljon valóra minden álmotok!!! :)
Képek:
Nagykanizsa...
Szökőkút!
Virágok :)
Házasságkötő...
A kert...
Árkádos...
Egy kis utca...
Vissza a kertbe. Érkezik az ifjú pár :)
Vendégek...
Ceremónia: Bevonulás
Itt már házasok:
Gratulációk...
Lent, kint... Fotók:
A csokor:
Étteremben: 
Érdekes csillár ;)
Húsleves:
Majd husik és mártások...
Sültek:
Sali :)
Jóllakva a kerthelységben:
Kislányok rajzoltak :)
Ismét az asztalnál: Rétes!
Sütik: 
Kis idő múlva... Menyasszonyi torta!
A Mi szeletünk:
Ezt később "találtam" a fő asztalon: Gondolom egy külön torta az ifjú párnak ;)
Utolsó kommentek