Ma, mikor reggel munkába indultunk, már tudtuk, hogy nehéz nap vár ránk. Sok lesz a meló és ezért valószínűleg később fogunk hazaérni. Próbáltam elmagyarázni az összes állatkának és felkészíteni Őket erre a kisebb traumára.
És tényleg. Jó 2 órával később keveredtünk haza. Láthatóan senkit sem viselt meg különösebben a dolog, kivéve, hogy nagyon éhesek voltak...
Gyorsan nekiláttam a takarításnak, majd az etetésnek.
Zeusz és Ábel árgus szemekkel figyelt és várták, mikor kerül végre eléjük is a tál:




















Vilmos és Lola is vártak, de türelmetlenségük meghozta gyümölcsét.
Ők kapták meg leghamarabb a vacsit:




















Két dolog: Régen a cicáink etetése úgy zajlott, hogy mindenkinek volt külön tálkája. Mivel azonban előszeretettel ettek bele egymáséba, nem láttam értelmét a külön tálkázásnak. Most úgy zajlik a dolog, hogy Én odarakok 2 teli tálat és Ők majd eldöntik, hogy melyikből esznek, ki-kivel áll neki egy tálból csemegézni. A tálak mindig üresek lesznek és figyelek is rá, hogy mindenki egyen ám rendesen!
A másik dolog: Hogy miért esznek a cicók az asztalon? Mondanom sem kell, hogy nem így voltak szoktatva. Ám jött Süti és Masni, akik kisebb korukban - és még most sem mindig -  értik, hogy azokban a tálakban cicakaja van, és nekik bizony semmi közük hozzá...

Benti cicóink után Foltos a következő, aki enni kap. Neki egyenlőre a sufni az otthona, ahol kedvére ki-be járhat. Itt is kap enni és nagyon hálás érte. Elkezdtem neki Junior tápot adni, mert azt hallottam, hogy a kismamáknak jobb, ha azt eszik. (Bár Peti szerint ugyanolyan rossz mindegyik, csak a csomagolás más...) :




















És Foltos után végre jöhetnek a kutyók is. Azért kapnak legutoljára, mert az Ő tápjukat vízben áztatom egy ideig, mert kicsi korukban nem rajongtak annyira a száraz tápért...







































Néha nézőközönséget is kapnak:




















Majd vacsi után mindenki elpilled egy kicsit:




















Kivéve kutyikáinkat, akikkel persze ilyenkor megyünk a kertbe.
Ma délután nagy zivatar zúdúlt kis városunkra. Az internetről megtudtuk, hogy kb. fél órán keresztül ömlött az eső... Ezt el is hiszem!
Mikor kimentünk a kertbe láttunk bizonyítékot rendesen:



























































Amit még láttunk, az az új fű. Nagyon jókor füvesítettünk abból a szempontból, hogy azóta esik, esik és esik az eső. Mi ennyire nem tudnánk belocsolni a földet.
Ez a nagy földfeltöltéskor készült fű. Kicsit hézagos ugyan, de... a miénk:




















És a múlt hétvégén ültetett rész a gyümölcsös előtt:




















Na és a kilátás a kertből. Valami fantasztikus a lemenő nap a házak felett:




















Azt ugye mondanom sem kell, hogy Foltos állandóan a nyomunkban jár. A világért sem veszítene minket szem elől. De nincs ezzel egyedül. Én is állandóan keresem, ha a kertben vagyunk:




















Mai napra sajnos nem terveztem gyümölcsöt. Illetve terveztem Én, csak az idő nagy úr ám. De úgy döntöttem, hogy kutyókáink nem maradhatnak "nasi" nélkül. Gondoltam megpróbálkozunk újból a tojással, de most kicsit megfőztem lágytojásnak és mézet is kevertem hozzá.
Masni beleszagolt és boldogan elkezdett falatozni. Süti kicsit értetlenül állt egy ideig a tál előtt. Mintha mondta volna a gyönyörű szemeivel, hogy ez nem a megszokott finom táp, mit csináljon vele?







































Majd mikor Masni behalámolta a sajátját, átment Süti táljához és nekilátott annak is. Sütinek kb. ekkor kezdett leesni, hogy végülis lehet, hogy finom, amit kapott, de ekkor már kicsit késő volt. Azt hiszem, azért jutott pár csepp neki is...




















És mivel Vilmos nagyon érdeklődött, mikor a tálkákba raktam a tojást, ezért kaptak a cicók is egy keveset:








































Tegnap bizony lemaradt a prémium kép, amit bekészítettem...
Masni, mikor kezd fáradni, nagyon szeretne felkéreckedni az ölünkbe.
Ez az a tekintet, aminek elég nehéz ellenállni...:




















A mai prémium kép pedig Zeusz másik kedvenc helye. A hűtőgép teteje.
Innen biztos állati jó a kilátás...