Ma délután csak Én egyedül jöttem haza. Apa-gazdi ugyanis fogorvoshoz ment. Még mindig nincs itthon sajnos, de már úton van...
Update: Peti hazaért. Azért ment ma, mert egy régi hátsó tömése kiesett. Most kapott egy ideiglenes tömést és vettek róla lenyomatot, hogy egy fogtechnikus csináljon véglegeset. Majd 2 hét múlva kell visszamennie...

Ezáltal egyedül érkeztem a manókhoz és egyedül láttam el Őket. Kicsit kapkodósnak tűnhettem, mert mindenki utánam rohangált. Cicók még egy kis kajcsit remélve, kutyók pedig játékra invitálva! :D Mindenkit igyekeztem kiszolgálni... Aztán gondoltam, leülök egy kicsit a géphez és blogot írok vagy filmet nézek. Ekkor feltűnően elcsendesedett a banda. Cicóknak tényleg tele lett a pocakjuk, rájuk nem is gyanakodtam. Süti azonban elfogyasztott egy egész gyertyát! Igaz, hogy csak egy számgyertya (A Mi 5 éves, évfordulós gyertyánk...) volt, de... akkor is. Talán Ábel lökhette le a pultról, és Sütemény így férhetett hozzá... Gyorsan konzultáltam Márti doktor nénivel, aki megnyugtatott, hogy nagyon nagy baja nem lehet tőle. Na meg Bigliből van, a bélrendszere már alkalmazkodott a rosszasághoz. Mondjuk ebben igaza lehet! :D A múltkori labda evés után, már semmin sem csodálkozom. Most minden esetre kicsit jobban figyeljük Sütit, és ha bármi rendellenest tapasztalunk, már rohanunk is vele orvoshoz. (Ne legyen ilyen!)
Macskáinkról is egy sztori: Jutalmul, mert olyan édesen csöndben voltak, gondoltam adok nekik egy kis tejet. Kitettem a mosogatóra, hogy melegedjen, ne rögtön a hűtőből kapják. Kis idő múlva a konyhából hallottam ám egy kis motoszkálást, kaparászást... A villanyt feloltva még mindig nem nagyon gyanakodtam. Feldöntötték ugyan a tejes dobozt, de több nem látszott. Majd kis tálkákat készítettem és önteni kezdtem. Annak a doboznak az orrán, száján csurgott a tej! :D Kis hétördög cicáim jóóól kiluggatták, így jutott belőle a földre is, ahol a kutyák kezdték nyalni. Ezek után pedig már nem volt mit tenni, odaöntöttem az egész dobozt (ami talán félig volt előtte).
Ide is egy update: Épp az előbb estem majdnem hasra Zeusz miatt. Az étkező padlóján feküdt. Én arra mentem, de mikor mellé értem, Ő felpattant. Csak a két oldalsó asztalnak köszönhetem, hogy állva maradtam, de a bokámat most kicsit fájlalom... :(

Más említésre méltó dolog híján, jöhetnek is a képek:
Reggeli csata a kanapén:

Amiért a csatát vívták:

Délutáni program: Kinek megint a rágcsa...

Kinek pedig egy kis cicázás...

Cicák és a plusz tejcsike:

Többiek már a mosdásnál tartanak:

Sőt, van aki már azon is túl van...

Ezek után egy kis bicaj túra:

Majd a megérdemelt pihenés következett:

Prémium képünk: Zeusz a hatalmas, gyönyörű szemeivel! :)