Kivettünk egy hét szabadságot. Nagyon kellett már. Lelkileg voltunk fáradtak, nem ment már a munka. Hosszas hezitálás után úgy döntöttünk, hogy nem megyünk el nyaralni, hanem otthon maradunk. Én úgy gondoltam, hogy a kertet rendezgetem, Milu pedig inkább pihent volna. Végül persze Ő is kinn szorgoskodott + minden nap főzött finom ebédet és vacsit. A kertrendezgetésnek hála jól megfáztam, de legalább elfogyott a kertből a maradék zsaluanyag, deszka, léc, hulladék. A veteményesbe is sikerült behordani a hozatott termőföldet.