A Fressnapfban jártunk karácsony előtt. Nézegettük a különféle cicamínókat. Némelyik magas, némelyik több bújós, némelyik meg csúnya volt.
Miluval megbeszéltük, hogy ha rendeződik az anyagi helyzetünk, akkor majd veszünk egyet.
Milu nagyon el volt keseredve Simon halála miatt, hát gondoltam, titokban mégis megveszem a legszebbet.
Egyszer hamarabb jöttem haza a melóból, és beugrottam a boltba megvenni.
Nagy meglepetés volt, hiszen megbeszéltük Miluval, hogy nem veszünk egymásnak ajándékot.
Persze hivatalosan nem is neki szólt az ajándék, hanem Mankának és Zeusznak!
A cicamínó kényelmes, magas, belátható róla a teljes belső tér, így a két lurkó gyorsan meg is szerette:
Miluval megbeszéltük, hogy ha rendeződik az anyagi helyzetünk, akkor majd veszünk egyet.
Milu nagyon el volt keseredve Simon halála miatt, hát gondoltam, titokban mégis megveszem a legszebbet.
Egyszer hamarabb jöttem haza a melóból, és beugrottam a boltba megvenni.
Nagy meglepetés volt, hiszen megbeszéltük Miluval, hogy nem veszünk egymásnak ajándékot.
Persze hivatalosan nem is neki szólt az ajándék, hanem Mankának és Zeusznak!
A cicamínó kényelmes, magas, belátható róla a teljes belső tér, így a két lurkó gyorsan meg is szerette:

Manka helye lett a felső, Zeuszé a második tányér.
Az idill sajnos nem tartott sokáig, sajnos Manka is eltávozott közülünk.
Most Vili ismerkedik a cicamínóval. A legfelső szint kivételével már mindenhová fel tud mászni:

Használja a lépcsőt, csengettyűzik, harapdálja, húzkodja a felfüggesztett madzagokat, és lógódzkodik róla, hogy ha elvéti a mászást.
A legbiztonságosabb hely természetesen a vacok, ahol biztonságban elszunyókálhat, és ki is kukucskálhat, hogy ha akar:

Nagyszerű dolog a cicamínó!
Utolsó kommentek