Hirtelen nem is tudom, hogy hol kezdjem. Annyi minden történt ma, hogy csak kavarognak bennem a gondolatok.

Vilmos cicánk felnőtt lett! Észrevettem ugyanis, hogy a pisije igencsak büdi. Szóval így 5 hónaposan ivarérett lett a drága. Most este meg is beszéltem vele a dolgot. Na meg az állatorvossal is... Holnap megyünk műtétre...
Ugye milyen nagy cica lett?
Pedig nekem még mindig az a kis botladozó kölök...




















A nap híre azt hiszem mégiscsak az, hogy Foltos félidős kismama. 3-4 manó is növekszik a pocakjában. Felmerült nála is a műtét gondolata, de arra most nemet mondtunk. Megpróbáljuk majd elajándékozni a kicsiket és utána jöhet a műtét. Addig is, igyekszünk mindent megadni Folti manónak. (Tudta Ő, hogy hova kell bekopognia...) Kezdetnek ma beleimádkoztam egy féreghajtó tablettát. Nem volt könnyű, de már nem haragszik. :) Ami még idetartozik, hogy a sufniban még anno elhelyeztem egy saját tákolmányú hungarocellből készült odút. Foltos abba költözött bele. Éjszakánként ott alszik és boldogan szalad elő reggel, hogy nekilásson az újabb finomságoknak.
A vizsgálat:















































Márti dokinéni igazából azért jött ki hozzánk, hogy a pici cicáinkat beoltsa. Ez csak félig-meddig sikerült... Lola meg is kapta az oltását, de Ábel nem. Neki holnaptól antibiotikum, mert a tüsszögés ugyan majdnem elmúlt, de a nyirokcsomója duzzadt és a szeme is pirosas. Lolit nagyon le kellett fogni az oltásnál, mert nagyon ficánka a drágám:




















Aztán Ábel vizsgálata következett: Ekkor már mindenki kiváncsi volt, hogy Lolika miért nyávogott az előbb olyan nagyon. Vili és Zeusz, mint két vigyázó nagy testvér figyelte Márti néni kezét, nehogy Ábelnek valami baja essen!




















A picik a megpróbáltatásokat hamar kiheverték és folytatták őrületes játékukat.
Mintha mi sem történt volna... :)




















A kutyókáink mai napja is izgalmasra sikeredett. Ott kell kezdenem, hogy Sütivel régóta küzdünk, ugyanis néha bizony megeszi a saját kakiját. Konzultáltam ismerősökkel, más kutyásokkal, hogy mit is tehetnék, egyáltalán kell-e tenni valamit, stb...
Sok tanácsot kaptam. A legtöbben azt mondták, hogy sok-sok vitaminra van szüksége és akkor ez abbamarad. Mindenesetre megnyugtatott az a tudat, hogy nem csak a Mi kutyink ilyen "lüke", máshol is előfordul az ilyesmi...
Elhatároztam, hogy minden tanácsot megfogadok, és kipróbáljuk őket. Ma egy keveréket próbáltunk, ami tojásból, répából és almából állt. Eléjük tettem és nagyon jóízűen benyomták. Gondoltam, szuper, ízlik nekik! Aztán mikor Süti elment a táltól, elkezdett öklendezni és folyamatosan visszaadta nekünk a keveréket. Sőt szerintem még a vacsiját is. Tehát neki mégsem ízlett annyira... Kis idő után Masni is visszadobta a dolgot. Szóval erről ennyit, ez a módszer nem vált be. Egyenlőre maradunk a gyümölcsöknél, mert azt imádják és abban is sok vitamin van! (Ja, igen. Mert a másik ötlet a vitamin kapszula volt, de mivel prémium tápot esznek, ezért talán mégsem kell, nehogy túlzásba vigyük...)
Falatozás:









































Mikor kiürült a gyomruk, minden rendbejött.
Megint vadóckodtak, rágcsáltak, rohangáltak. Csoda, hogy egyben van még a ház:))