Ma is itthon maradtam. Vártam a villanyszerelőket, hogy megnézzék az elfúrt vezetéket és megmondják, van-e remény... Csak délután tudtak jönni, de gondoltam: nem baj, addig gazolok, kertészkedek, stb...
Ezek voltak a tervek. Aztán egész délelőtt szemerkélt az eső. Nem annyira, hogy egy gyenge séta közben elázna az ember, de ahhoz nagyon, hogy az egy helyben gyomláláskor szépen lassan totálisan vizes legyen a hátam. Kb. úgy 15 perc alatt. Szóval a délelőtti gazolásról ennyit! Párszor megpróbáltam ugyan, de nem kockáztattam a tüdőgyuszit...
Délután azért csak nekiláttam és rendbetettem a büszkeséges virágoskertemet.
Előtte:

Utána: (Már csak az ágyásszegély hiányzik)


Anyunak üzenem, hogy van fehér lupinusz!! Valahogyan csak előkerült... Csak most állt neki virágozni, de nem bánom! A lényeg, hogy van! Örülök :)
Este munka után Peti még gyorsan kihasználta, hogy nem esik az eső és az orkán erejű szél jól felszárította a füvet. Lenyírta:


Ja! A villanyszerelők! Hát persze, valamiért csak péntek 13 lett a cím... Csak akkor tudnak a vezetékekhez hozzáférni, ha visszabontják a garázskaput. Ugyanis a kaput tartó konzol eltakarja a szétfúrt csöveket. Ezt a mutatványt csak akkor tudjuk megoldani, ha a kapusok és a vilanyszerelők ugyanakkor jönnek, mert ugye most már a kapu zárja a garázst és egyben a házat is. Kissé nehézkes egyeztetések után a jövőhét csütörtökben maradtunk, bár a kapusok előirányozták, hogy ha rossz idő lesz, akkor nem tudnak jönni. Igazából nem értem az összefüggést, de nem firtattam...
Most az a helyzet, hogy hosszabítóval megoldottuk a hűtőgép és a TV áramellátását, mint a két leglényegesebb dolgot. (Bár este szembesültem, hogy nincs is ma Született feleségek. Miért??)
És rövid helyzetjelentés az állatvilágról:
Mivel a kutyókáknak nem ízlett a múltkori koktél és Én nem adom fel, ma kitaláltam, hogy darabokban kapják meg. A rágcsálásuk amúgy is határtalan, hát akkor inkább valami hasznosat rágcsáljanak a bútorok, papucsok és a szőnyegek helyett.
Mind ketten kaptak egy kis darab répát:


Szuper! Mind elfogyott!
Ha már a kutyik rágcsáltak, előkerítettem a macskafüvet is, ami végre kikelt. Na még mindig nem egészen, de cicáinknak már így is megfelelt.
Inkább csak a nagyok érdeklődtek:

Délutáni szieszta:

Amit még a kutyák sem zavarhatnak meg:

És hogy a picikről is legyen kép. Vilmos a pótpapa:

Ezek voltak a tervek. Aztán egész délelőtt szemerkélt az eső. Nem annyira, hogy egy gyenge séta közben elázna az ember, de ahhoz nagyon, hogy az egy helyben gyomláláskor szépen lassan totálisan vizes legyen a hátam. Kb. úgy 15 perc alatt. Szóval a délelőtti gazolásról ennyit! Párszor megpróbáltam ugyan, de nem kockáztattam a tüdőgyuszit...
Délután azért csak nekiláttam és rendbetettem a büszkeséges virágoskertemet.
Előtte:

Utána: (Már csak az ágyásszegély hiányzik)


Anyunak üzenem, hogy van fehér lupinusz!! Valahogyan csak előkerült... Csak most állt neki virágozni, de nem bánom! A lényeg, hogy van! Örülök :)
Este munka után Peti még gyorsan kihasználta, hogy nem esik az eső és az orkán erejű szél jól felszárította a füvet. Lenyírta:


Ja! A villanyszerelők! Hát persze, valamiért csak péntek 13 lett a cím... Csak akkor tudnak a vezetékekhez hozzáférni, ha visszabontják a garázskaput. Ugyanis a kaput tartó konzol eltakarja a szétfúrt csöveket. Ezt a mutatványt csak akkor tudjuk megoldani, ha a kapusok és a vilanyszerelők ugyanakkor jönnek, mert ugye most már a kapu zárja a garázst és egyben a házat is. Kissé nehézkes egyeztetések után a jövőhét csütörtökben maradtunk, bár a kapusok előirányozták, hogy ha rossz idő lesz, akkor nem tudnak jönni. Igazából nem értem az összefüggést, de nem firtattam...
Most az a helyzet, hogy hosszabítóval megoldottuk a hűtőgép és a TV áramellátását, mint a két leglényegesebb dolgot. (Bár este szembesültem, hogy nincs is ma Született feleségek. Miért??)
És rövid helyzetjelentés az állatvilágról:
Mivel a kutyókáknak nem ízlett a múltkori koktél és Én nem adom fel, ma kitaláltam, hogy darabokban kapják meg. A rágcsálásuk amúgy is határtalan, hát akkor inkább valami hasznosat rágcsáljanak a bútorok, papucsok és a szőnyegek helyett.
Mind ketten kaptak egy kis darab répát:


Szuper! Mind elfogyott!
Ha már a kutyik rágcsáltak, előkerítettem a macskafüvet is, ami végre kikelt. Na még mindig nem egészen, de cicáinknak már így is megfelelt.
Inkább csak a nagyok érdeklődtek:


Délutáni szieszta:

Amit még a kutyák sem zavarhatnak meg:

És hogy a picikről is legyen kép. Vilmos a pótpapa:

Utolsó kommentek