Peti ma itthon maradt, ugyanis jöttek a villanyszerelők és a garázskapusok. A múlt héten, mikor a garázskaput építették a helyére, elfúrtak pár vezetéket és ezáltal a fél házban elment az áram. Villanyszerelőink másnap eljöttek és megnézték, mit tudnak tenni... Akkor azt mondták, hogy vissza kell bontani a kaput tartó oldalsó konzolt, hogy hozzáférjenek a vezetékekhez... Le is egyeztettük a mai napot, amikor mind a két szerelő gárda jelen volt.
Most azért vagyok egy kicsit pipa, mert a villanyszerelők hogy-hogy nem, ma mégis meg tudták úgy oldani a szerelést, hogy nem kellett visszabontani semmit. Elég volt a konzol melletti vakolatot leszedni és visszahúzni a vezetéket.
Kérdem Én: Amikor a múlt héten elhívtuk Őket, akkor miért nem lehetett volna ezt a lehetőséget is megvizsgálni? Miért kellett ezért várnunk plusz egy hetet a sötétben? És miért kellett a kb. 120 km-re lakó és dolgozó szerelőket újra iderendelni hozzánk? Azt hiszem, ezeket a kérdéseket senki nem fogja nekem megválaszolni... Kár! Mindenesetre a mai kiszállásért senki nem kért tőlünk egy vasat sem! Gondolom mindenki hibásnak érezte magát valamennyire...
A szerelés képei:
Petinek ugye ez egy nap szabadságába került. Persze, hogy tudott mit csinálni, de azért bosszantó. Lefestette a kiskaput is barnára, mert a hétvégén jönnek és felfúrják a léceket. Végre lesz igazi kerítésünk!
Majd felkerekedett és leutazott a kertészetbe, ahonnan a sok-sok mulcsot, követ és ágyásszegélyt beszereztük. Megbeszélte, hogy a maradék kavicsot valószínűleg ki fogják nekünk szállítani, mert a magy mennyiség miatt Mi bajosan hordanánk haza.
Ma csak ágyásszegélyeket vett, amit este el is kezdtünk lerakni...
Úgy döntöttünk, hogy a hátsó mulcsot is leválasztjuk, ugyanis ha Mi vagy a kutyók és cicók ott járkálunk, akkor elég hamar szétrugdossuk és az eső is könnyen elmoshatja. Ugyanígy teszünk majd az oldalsó kavicsos résszel is...
Még véletlenül sem felejtem el megmutatni Foltost, aki körülöttünk settenkedett. Próbáltam a nagy pocijával fényképezni, de csak egyszer feküdt le és akkor is hamar felpattant...
A benti cicók pedig pihenés közben:
A kutyókkal a szokásos módon délután kimentünk a kertbe. Ismét tettünk egy próbálkozást a szomszéd kutyi meghódítására. Csak ne lenne olyan mély hangja... Ilyenkor Süti farkát behúzva rohan a lábaim mögé. Aztán újra próbálkozik:
Séta után bejöttünk és Apa-gazdi meglepetés dinnyéjét fogyasztottuk.
Hiszen a napi vitaminbevitelnek meg kell lennie:)
Ez az idei első vásárolt dinnyénk:
A mai prémium kép megint Zeusz. Akartam róla készíteni egy portrét, de Ő pont akkor kezdte a pofiját nyalizni... Szerintem jól sikerült! :)
Most azért vagyok egy kicsit pipa, mert a villanyszerelők hogy-hogy nem, ma mégis meg tudták úgy oldani a szerelést, hogy nem kellett visszabontani semmit. Elég volt a konzol melletti vakolatot leszedni és visszahúzni a vezetéket.
Kérdem Én: Amikor a múlt héten elhívtuk Őket, akkor miért nem lehetett volna ezt a lehetőséget is megvizsgálni? Miért kellett ezért várnunk plusz egy hetet a sötétben? És miért kellett a kb. 120 km-re lakó és dolgozó szerelőket újra iderendelni hozzánk? Azt hiszem, ezeket a kérdéseket senki nem fogja nekem megválaszolni... Kár! Mindenesetre a mai kiszállásért senki nem kért tőlünk egy vasat sem! Gondolom mindenki hibásnak érezte magát valamennyire...
A szerelés képei:
Petinek ugye ez egy nap szabadságába került. Persze, hogy tudott mit csinálni, de azért bosszantó. Lefestette a kiskaput is barnára, mert a hétvégén jönnek és felfúrják a léceket. Végre lesz igazi kerítésünk!
Majd felkerekedett és leutazott a kertészetbe, ahonnan a sok-sok mulcsot, követ és ágyásszegélyt beszereztük. Megbeszélte, hogy a maradék kavicsot valószínűleg ki fogják nekünk szállítani, mert a magy mennyiség miatt Mi bajosan hordanánk haza.
Ma csak ágyásszegélyeket vett, amit este el is kezdtünk lerakni...
Úgy döntöttünk, hogy a hátsó mulcsot is leválasztjuk, ugyanis ha Mi vagy a kutyók és cicók ott járkálunk, akkor elég hamar szétrugdossuk és az eső is könnyen elmoshatja. Ugyanígy teszünk majd az oldalsó kavicsos résszel is...
Még véletlenül sem felejtem el megmutatni Foltost, aki körülöttünk settenkedett. Próbáltam a nagy pocijával fényképezni, de csak egyszer feküdt le és akkor is hamar felpattant...
A benti cicók pedig pihenés közben:
A kutyókkal a szokásos módon délután kimentünk a kertbe. Ismét tettünk egy próbálkozást a szomszéd kutyi meghódítására. Csak ne lenne olyan mély hangja... Ilyenkor Süti farkát behúzva rohan a lábaim mögé. Aztán újra próbálkozik:
Séta után bejöttünk és Apa-gazdi meglepetés dinnyéjét fogyasztottuk.
Hiszen a napi vitaminbevitelnek meg kell lennie:)
Ez az idei első vásárolt dinnyénk:
A mai prémium kép megint Zeusz. Akartam róla készíteni egy portrét, de Ő pont akkor kezdte a pofiját nyalizni... Szerintem jól sikerült! :)
Utolsó kommentek