Mikor jöttünk hazafelé, azon gondolkodtam, hogy mit is fogok ma írni? Semmiről nem tudok, ami olyan haj de nagyon érdekes lenne a mai napban. Aztán hazaértünk és csak úgy pörögtek az események. Hogyan is gondolhattam, hogy most majd egy nyugis és átlagos délutánunk és esténk lesz. Persze ha belegondolok, átlagosnak átlagos, hiszen ennyi állatka és ekkora kert mellett unatkozni nem lehet és még ha nem is gondolom, akkor is lesz valami érdekesség, amit érdemes megmutatni...

Először is itt vannak a muskátlik a teraszon, amit már olyan régen tervezek lefényképezni. Most sem a legjobb szögből sikerült, de érzékelhető, hogy csudaszépek. Igaz? :)



















Nem is kérdés. Ma is a kertben voltunk. Mit is csinálhatnánk mást???
Peti megvizsgálta a paradicsomokat, amit a tegnapi napon ugyan lepermetezett, de nem bízott a szer erejében és biztosra akart menni. Igaza is volt. A gaz levéltetvek között bizony akadt pár immunis példány, akik ma is garázdálkodtak. Remélhetőleg a mai adag permet után már Ők sem fognak...





































Aztán a szőlő kötözés következett. Anno ez mindennapos tevékenység volt Peti számára. Mára azonban annyira megszaporodtak a teendők a kertben, hogy minden szabad percet ki kell használnia, hogy szeretett szőlőtőkéi közelében lehessen... :)





































Majd még arra is volt ereje, hogy a kerítés melletti picike területen kihúzgáljon pár hatalmasra nőtt gazt. Ebben persze segítségére voltak a kutyók is. De még Foltos is arrafelé settenkedett. Bár ha jobban belegondolok, Masni és Süti inkább a gazszálakat hurcibálták a kert különböző szegleteibe és ott rágcsálni kezdték...

Én mindeközben igyekeztem mindent alaposan meglocsolni. Bár ahogy elnézem az időképet, talán ma is kapunk egy kis zivatart az éjjel, de örök jelszavunk: Biztos ami biztos. :)

Kutyi manóink ma is ismerkedési délutánt tartottak. Egy másik szomszéd kutyival - Krumplival - kezdtek fene nagy beszélgetésbe. Majd persze Manitut is üdvözölték. Egy idő után az volt az érzésem, hogy Masni a maga kis vékony, de rekedtes hangján akarja rettegésben tartani a környéket. Vagy inkább mindenkit áthívott hozzánk bulizni? Sajnos egyenlőre nem értek kutya nyelven, de ami késik, nem múlik!




































Megfogadtuk Evi tanácsát és nem a kertezés előtt kapnak a kutyók enni. Viszont mivel Mi általában sötétedésig a kertben vagyunk és a kutyókáink hamarabb éhesek lesznek ugye, ezért most már második napja kint kapnak a teraszon enni. Megvárjuk, míg a kezdeti lelkesedés a kert iránt - ami a rohangálásban és ugrándozásban nyilvánul meg - alábbhagy és jöhet a vacsi. Mondnanom sem kell, hogy nyoma sincs Masni rossz evési szokásainak... A legutolsó szem is elfogy a tálból és pont ma vettem észre, hogy még Sütire is rámorog, ha közelít. Eddig ilyet nem tett. Mindig nekem kellett Sütit távol tartani a táltól, mert Masni egyáltalán nem védte a saját kajiját.


































 

Folti cicánknak vagy nagyon melege van mostanság, vagy már közel az idő, de nem feltétlen követ minket a kert minden zeg-zugába. Vagy az egymásba rakott kerti székekre fekszik fel, ahonnan prímán szemlélhet minket, vagy egyszerűen a teraszra heveredik le...





































Bent a házban is folyt az élet rendesen.
Ábelnek eszébe jutottak a dzsungelharcos napjai és igyekezett azokat ma feleleveníteni:




































Lola a függönyön lógást idézte fel. Ez a mai délután úgy néz ki, a nosztalgiáé...
















 

Itt éppen lepihent egy kicsit.
Olyan szép mintás a bundája. Muszáj volt megmutatni...



















Nagy cicáink igyekeztek kihagyni a mai nosztalgia partyt és elfoglalták szokásos pihizős helyüket. Zeusz mostanában a nappaliban levő üvegfal mellett ver tanyát, mert innen jó a kilátás és a benti eseményeket is szemmel tarthatja:





































Vilikének ma láthatólag melege volt. Mindenhol ezt az érzést próbálta enyhíteni.

































 

Kutyókáink úgy néz ki, nem fáradtak le a mai kintlétük alkalmával... Bent is folytatták a rosszalkodást és a kutatást... :)

"Itt van valami ebben a sarokban!"



















"Húú, mit találtál?"



















"Had nézzem, majd Én...!"















 

Hát igen. Nálunk ilyen egy teljesen átlagos délután. Tele történésekkel. Nélkülük azt hiszem, unatkoznánk...

A mai prémium képen Apa-gazdi szerepel. Olyan, mintha a fejét fogná tanácstalanságában, de igazából ez egy Peti féle fejmasszázs. Mikor elcsendesedik a ház, igenis szükség van pár perc lazításra...