A mai napra nem terveztünk semmit. Lévén, hogy péntek van, jól esett volna egy kis pihenés, de erre nem igazán gondolhattunk... Mivel az éjszakai eső jól átáztatta a földet, ezért locsolni nem kellett. Tovább fokozódott tehát a pihenés lehetősége... Aztán megláttam a paradicsom erdőt. A koktélparadicsomjaink már túlnőtték a nekik szánt karókat és jobbra-balra dőltek. Na meg állati sűrű is volt. Nosza, nekiálltam ritkítani és kötözni. Úgy döntöttünk, hogy magasabb karók szükségesek, hogy rendesen megtámasszák a hatalmasra felnőtt parikat. Elég szedett-vedett karókat sikerült előkotornunk, de a lényeg, hogy magasak!
Előtte:
Karózás:
Utána:
így azért már jobban átlátható, hogy hol is vannak a tövek.
Na meg előkerült egy csomó paradicsomfürt a bozótból:
Alul már pirosodik is:
Mellettük a normál paradicsomjaink is pirulnak ám:
Gyönyörűségesek! A paprikákról nem is beszélve.
(Valahogyan csak sikerült elfelejtenem lefotózni... - Holnap pótolom!)
És ha már így körbenézünk, megmutatom, hogy a szőlőfürtjeink mekkorára duzzadtak:
A virágoskertből pedig az angyaltrombita: Hamarosan virágzik!
Foltos ma megint állandóan a nyomunkban járt.
Úgy látszik neki is a nagy meleg tett be egy kicsit az elmúlt napokban:
Még a kötözőmadzaggal is játszott:
A benti handseregről:
Reggel egy igen felpörgött bandát hagytunk itthon. Mintha a kisördög költözött volna mindenkibe. Rohangáltak, kergetőztek, levertek dolgokat, elloptak cuccokat és rágcsáltak. Valószínűleg nagyon örültek az éjszakai lehülésnek. Nekünk is felüdülés volt a tegnapi fülledt idő után.
Mikor aztán hazaértünk, meglepve tapasztaltam, hogy minden rendben van. Minden a helyén van sértetlenül... Ördögökből angyalok lettek nappalra a gyerekek.
A cicák etetése következett: Már nagyon várta mindenki, hogy mi lesz a mai menü. Mintha nem tudnák, hogy minden nap szinte ugyanaz a finomság vár rájuk...
És megkapták:
Folti még mindig a sufniban kap enni. Annyi változás történt nála, hogy az alzat után Ő is felköltözött az asztalra. (Mellesleg neki a dobozai is fent vannak) Ugyanis észrevettem, hogy a szomszéd macsekok is előszeretettel járnak át és jóízűen falatoznak Foltosom kajájából. Ez a kis kuka meg hagyja...
Kutyikáink mindeközben várakoztak, mert olyan kis okosak, hogy tudták, Ők majd csak kint fognak, később vacsit kapni. így is lett. Paradicsomkötözés utánra időzítettük az etetést. Addigra Ők is kifutkározták és hemperegték magukat.
Először bent:
Majd kint rosszalkodtak:
(Dehooogy! Ma olyan jól viselkedtek odakint. Dícséretet érdemelnek! :) )
Meg is kapták a jutalmat ananász formájában.
Mert persze a napi vitaminbevitelről nem felejtkeztünk ám meg:
Cicókáinknál megint sötétedéskor indul a buli.
Lola és Ábel a cicamínón ugrálnak fel-le, át és keresztül...
Én meg lassan megyek aludni, mert ha így folytatom, akkor lefejelem a billentyűzetet.
Előtte azomban mai prémium képként megmutatom, hogy milyen csodás látványban van nekünk részünk minden nap.
Naplemente a teraszról:
Utolsó kommentek