A Nagy család élete

A tegnapi elmaradásommal kezdem. Reggel gyorsan kigazoltam és lefotóztam a paprikáimat:


















Termések:




































Ültettünk pár erőspaprikát is:


















A mai napunk is igencsak mozgalmasra sikeredett. Előre nem terveztünk, de már nem is kell, mert ha kilépünk a kertbe, olyan nincs, hogy ne találnánk valami halaszthatatlan csinálni valót. Én ma az uborkákat tettem rendbe. Itt is a gazolással kezdtem, majd Bátyámtól vett ötlet alapján üres ásványvizes palackokat ástam le a tövek mellé. A flakonok alját levágtam, a kupakot kiszúrtam és fejjel lefelé ástam be a földbe. Erre azért van szükség, mert az uborkát nem szabad felülről öntözni, ugyanis nem érheti víz a levelét. Azt nem bírja, megsárgul és tönkre megy. így meg a flakonokba kell a vizet önteni és az szépen lassan beszivárog a földbe, amit az uborka remélhetőleg felszív. Kiváncsi leszek...






















































Most elég futurisztikusan néz ki ez az ágyás, de remélem használni fog.
Igaz, hogy a szomszédunk pont ma este locsolt át, mikor a füvét öntözte és ezzel telibe locsolta az ubik leveleit... Szóltunk neki, hogy mi a helyzet és a jövőben figyelni fog...

Na és persze nem múlhat el úgy hétvége, hogy ne gazoltunk volna valami igazán nagy területet. Peti nekiállt a sütögetős hely körül lévő mostanra már derékig érő gazt kihúzgálni. Egészen sokat haladt, figyelembe véve, hogy megint állati meleg napunk volt.






















































Az uborkázás után Én is nekiálltam gazolni. A legnagyobb füvesített rész ugyanis nagyon gazos lett. Már rájöttem ám, hogy azért mert ide a fűmagot közvetlenül a földfeltöltés után szórtuk. A többi helyen gazolással kezdtünk. Sajna nem jutottam sokáig, de így legalább holnap sem fogok unatkozni... :)




































És mindezek közben, után és előtt beüzemeltük a szivattyúnkat. Tudom, tudom...már több, mint 2 hete megvettük. Vagy 3? Nem is emlékszem. A lényeg, hogy a szivattyú megvolt ugyan, de menet közben jöttünk rá, hogy még ilyen, meg olyan kütyü-mütyük kellenek a teljes felszereléshez. Még ma is el kellett Petinek szaladnia a boltba egy cső darabért... De most már tényleg tökéletes! (Remélem, nem kiabálom el...)
Szerelés közben. Jelen vannak: A régi és az új, na meg Szüleim pótszivattyúja.


















És a végeredmény. A szivattyú tetejére egy elosztót tettünk. Ide szertnék venni egy másik slagot, amivel a kert első felében lévő növényeket locsolom majd...

















 

És hogy mi volt ma az állatsereglettel?
A reggelünk cicókázással telt. Ekkor van néhány perc, esetleg fél óra, mikor észrevétlen tudok maradni és a kutyikák még nem ébrednek fel.
Le akartam fotózni a piciket. Amint lehajolok vagy netán le is ülök, Vilmoska azonnal ott terem és befurakszik...


















Csak sikerült. Vilivel persze :)




































Zeusz az eseményeket a könyvespolc tetejéről szemlélte, majd átvonult a fürdőszobába, ahol egy PVC darabbal játszadozott. Asszem valamelyik kutyi vihette oda az új játékot...






















































Aztán mikor a kutyók felébredtek, siettünk a kertbe.
Foltos a gyümölcsös előtti fűben várt minket.


















Kinti képek a kutyikról:







































































Birkózások:




































































 


A két popó (Nem voltam elég gyors...):




































Cicusaink, mint minden nappalt, a mait is főképpen alvással töltötték.
Loli és Ábel nem hiába testvérek. Egymástól függetlenül tudnak ugyanolyan pózban aludni:




































Persze azért van más mód is az alvásra.


















Valaminek le kell lógnia...


















De együtt a legjobb:


Ha már alvás. Sütike ebben a nagy melegben nem sokat megy be az ágyikóba. Inkább a hűvösebb PVC-t részesíti előnyben.

















 

És kétség kívül a mai nap nagy történése a nap végi séta. Masni és Süti életében először merészkedtek az utcára. Nagyon ügyesen jöttek mellettünk, ami a rövid póráznak is köszönhető. Néha kicsit be voltak tojva, de szerintem élvezték a dolgot. Rengeteget szaglásztak, ismerkedtek a külvilággal. Utunk során 3 ismerőssel is összefutottunk, így azt is szokniuk kellett, hogy várjanak csendben, míg a gazdi beszélget pár percet. Hogy miről? Persze, hogy a kutyikról, cicukről és kertről. :)
Indulás:





















Megyünk:




































Fényképezkedni próbálunk:


















Itthon aztán első útjuk a vizes tálkához vezetett:


















Azután meg egyszerűen csak lefeküdtek a földre és pihiztek. Hihetetlen! :)

Majd a helyükre hívtuk Őket. Szó nélkül jöttek és eldőltek. Még figyelték egy picit a picur-cicókákat, ahogy játszanak az Ő elkerített részükben, aztán tényleg elaludtak. (Azelőtt ilyet, hogy a minik ott játszanak elképzelni sem lehetett!)


















Mai prémiumként pedig Süti kedvenc könyvét kell megmutatnom. Nincs is olyan nagyon megrágva, lehet néha tényleg beleolvas. Bár nem nagyon értem, mit akar Ő pont ettől a könyvtől. Vagy szuper jó a humora. :))