A Nagy család élete

Mint azt tegnap kifejtettük, ma reggeli küldetésünk a trombózis elleni szuri receptjének a cseréje volt. Megint autóba ültünk és elmentünk a sebészetre. Ma persze, hogy egy másik doktor rendelt, de ez nem is volt baj. Soron kívül bizony bekopogtam és előadtam a problémámat. Az asszisztensnő rögtön mondta, hogy azért lehet ez a recept drágább, mert hogy az OEP csak az első adagot támogatja. De mikor meghallotta ennek az árát, dobott egy hátast! Azon is csodálkozott, hogy a doktorom miért nem a már bevált, először felírt és használt szurit írta fel nekem. Azt mondta várjak és eltűnt az ajtó mögött. Gondolom megkonzultálták a dokival a dolgot és kicserélték a receptemet. Azt a szurit kaptam, amit legelőször és hogy-hogy nem, megint csak 455,- (Igen, bocsi, tegnap rossz - 445 - árat írtunk.) Ft-ot fizettünk.
Hazafelé igencsak elgondolkodtam azon, hogy csak az első adagot támogatják?! És a második adag meg horrorisztikus magas áron megvásárolható? Az emberek zöme, és valljuk be lehet, hogy Én is erősen elgondolkodik azon, hogy kiadjon-e ekkora összeget egy injekció kúrára. Mert valljuk be: A trombózis persze nem játék, de mióta kötelező ez a szuri? A szüleim, sőt még Én is pár évvel ezelőtt nem is hallottunk róla, hogy lehetséges mellékhatása a gipsznek a trombózis. Ugyanakkor tényleg nem játék. Teszem azt, Én úgy döntök, hogy ez nekem túl drága, vagy nincs is erre sajnos keretem és nem szúrom magam. Esetleg tényleg trombózisos lesz a lábam. Mennyi pénzbe fogok akkor kerülni az államnak? És ha továbbmegyek és emiatt esetleg lerokkannék? Na akkor mennyibe kerülök az államnak életem végéig??? (Na ez már lehet, hogy belefért volna a goldenblogos komplex kategóriába... De akkor is hangoztattam, nem akarok Én ilyenfajta fejtegetésekbe bonyolódni...) Örülök, hogy az Én recept mizériám megoldódott és "boldogan" szúrom magam mostantól megint esténként.

Inkább nézzük is a mai vidám állatfotókat és videókat!
Hazatérve egy kis pihenő cicáink társaságában:

Azt nem mondom, hogy az egész napot átaludtuk, mert nem így volt, de sokat pihentünk.
Délután Szüleim jöttek látogatóba, de sajnos fotók nem készültek...  :(
Pedig Masni és Süti produkálták magukat rendesen. Játszottak, birkózatak és különszámokat adtak elő. Sütike csak a rágicsáját tuszkolta a kanapé sarkába, ami mindenkinek nagyon tetszett, de Masnika bizony a nappali kellős közepére kakkantott. Pedig mostanában már egyáltalán nem csinál ilyet... :( Mondta is Anyukám, hogy tuti most csak nekik produkálja magát. Hát mondhatom, nem voltam elragadtatva a mutatványtól!
Na de aztán kimentünk a kertbe és a vacsi után helyreállt bennük a rend:

Elcsenték a bejárat elöl a lábtörlőt és letesztelték, vajon egyben marad-e vagy ez is valami gagyi típus és szét lehet tépni. Szerencsére Peti hamar odaért, mert szerintem bizony ez egy igencsak széttéphető fajta...

Utána beindult az igazi játék. Van nekik egy rejtekhelyük, amit Ők csináltak saját maguknak. A kerítés mellé tettünk anno egy csomó deszkát, amit majd még elégetésre szánunk. Na Ők ez alá ástak egy kis bunkert. Masni nagyon szeret oda bebújni, de néha még Süti is bepréseli magát. A következő videókon próbáltam megörökíteni az itt folyó szédületes minden este folyó játékukat:

A házban is tombolt a jókedv. Az ikrek a konyhában hemperegtek:

Bár ebből Zeusz és Vilmos köszönték szépen, de ma kimaradtak. Ők, mint nagyfiúk, megpróbáltak úgy is viselkedni és csak csendben pihengéltek...

Aztán hazajött Peti és nekiállt szőlőt menteni. Sajnos nagyon csúnyán gombásodik a szőlő. Először levagdosta a ronda leveleket, majd ismét permetezett egy sort.

A fűben is találtunk pár gombácskát. Nem tudom, ez vajon mennyire káros, hiszen a fűnek látszólag  semmi baja. Mindenesetre Peti összeszedegedte a kis gombákat, nehogy a kutyik találják meg hamarabb:

A sufniban a helyzet változatlan. Foltos szuper anyuka, a picik meg szuper kölykök. Még mindig csepegtetem Oliverke szemét, de már nem olyan sűrűn, mert nagyon szép, egyáltalán nem csipás már! Tündér virágok, mikor alszanak és mikor ébredeznek...

Gondoltam megmutatom egy videón, hogy milyen kis mozgékonyak és nyávogósak, de nem igazán sikerült. Nem nagyon nyáviznak. Szerintem biztonságban érzik magukat, azért nem visítoznak! :) Foltos ébresztget:

Ma már meghirdettem több helyen is, hogy a picurka cicáink gazdit keresnek! Pl. itt.
Tényleg szeretném, ha szerető, gondos, és felelősségteljes gazdik jelentkeznének. Talán nem hiú ábránd a részemről, hogy esetleg a jövőben majd halljak is a pöttömökről. Meglátjuk...

Mai prémium kép a délutáni égolt. Olyan régen fotóztam ilyet...