Bizony, bizony... Már tegnap is gyanakodtunk, mintha... De ma nyílvánvalóvá vált: Masni tüzel. Konzultáltunk Márti dokinénivel és Ő is megerősített minket, bár kicsit korainak találja. Általában olyan 7-8 hónapos koruk körül szoktak először tüzelni a kutyusok. Masnika hétfőn lesz 6 hónapos. Hááát, korán érő tipus! :) Most majd kb. 3 hétig vigyázunk, aztán várunk, hogy másik kutyunk mikor lesz nagylány! :)
Az itthoni elővigyázatosságokat megtettük, azaz a kanapét letakartam plédekkel. A fotelnak annyira nem számít, na meg oda inkább csak Süti ugrik fel. A szőnyegeknek meg szintén nem annyira számít...
A mai nap nagy híre azt hiszem csak ennyi. Nagyon sokat pihentünk, pihentettük a lábunkat, csípőnket, ki-amiét akarta! :D Masnika sokat is gyógyult. Nem ugrál olyan sokat, bár pont ma szerintem életében először leugrott a teraszról! (Ó!) Még sosem tette. Csak nem fájhat annyira a dereka, ha ezt megtette... Mindenesetre a gyógyszert kapja és igyekszem odafigyelni rá. Ezen a leugráson ugyan nagyon meglepődtem, nem tudtam hirtelen, utána kapjak vagy mit tegyek. A szeme is határozottan szebb. Sokkal jobban kinyitja, bár még nem teljesen. Vagy a B-vitamin hatása, vagy tényleg csak valami cica-harc általi sérülés volt...
Foltiék is nagyon elvannak. Nem tudom miért, de most már szinte mindig a ház mögött tartózkodnak a farakások alatt, mellett, felett... Most este gondolkodtam el azon, hogy talán Folti oda próbálja meg elrejteni a piciket? De ha hívom, hogy kaja van, akkor Ő is hívja a kölyköket, vagy együtt megyünk hátra értük. Aztán kajcsi után mennek vissza... Bár most este megint az ölemben aludtak el a manók és Én tettem be Őket a dobozba. Majd meglátjuk reggel, hol is lesznek megint!
Tumultus a sufni előtt:
Kiscica szaglászás:
Kajcsi után cica mosdás:
"Lássuk: Anya hogy csinálta?"
Indulás megint hátra: "Osonjunk!"
Kis játék a paraván tetején:
Majd eltűnnek. Kis idő múlva rajtakapva a ház mögött! :)
Kutyókák pedig felszabadultan tudnak a fűben játszadozni. Lehet, hogy jobb is így, mert a cicók állandóan elvonták a figyelmüket!
Játék a cseresznyefa árnyékában: (A bot persze állandó kellék!)
Mikor bemegyünk, lehet a cicákat cukkolni.
Csak Vili az, aki szerintem direkt hergeli Masnit:
Lolika inkább az asztalon fekszik elnyúlva:
Rózsaszín orrú Ábel cicc ismételten a cicamínón:
Este aztán felszereltem a kanapét a csodás tarka plédekkel:
Loli volt az első, aki kipróbálta, szagolgatta... Hamar akadtak társai:
Szerintem mindenki feküdt ma este egy kicsit a kanapén, kivéve Masnit. :D
Zeuszkám az egész eseményt a cicamínó majdnem tetejéről figyelte végig:
Prémiumként: Sütinek nincsenek deréktáji fájdalmai. Úgy kicsavarja a gerincét... :)
Prémium hírnek meg: Tegnap elfelejtettem írni, hogy beszéltem Pamacs új gazdájával. Mivel Ő nem jelentkezett, Én írtam neki egy sms-t, amire válaszul felhívott. Elmondta, hogy jól van a cica, nagyon aranyos, béketűrő, nyugis, bár sokat játszik, ugrál és futkározik, ahogy ez egy kiscicától el is várható! Ugyan nem eszik valami sokat, de ez egy pici cicánál még így van. Megnyugtattam a gazdit, hogy most még inkább sokszor eszik keveset, de ez változni fog. Ő arról nyugtatott meg, hogy a jövő héten állatorvoshoz is eljutnak végre... A neve Cirmos lett, ami azért érdekes, mert mikor nálunk voltak, Én a tesóját hívtam Cirmosnak. :)
Utolsó kommentek