Ma elutazott Sanyika és Foltos. (Kicsit magam alatt is vagyok.) Pedig tényleg nagyon jó helyre kerültek. Az új gazdikon kívül együtt utaztak egy teknőssel, 2 kacsával, egy hatalmas tavirózsával és kaktuszokkal...  Nagyon szimpatikus, állatbarátok az új gazdik, ez egyből látszott! Mégis most nagyon üres a sufni. Ha belépek, azonnal érzem Sanyika illatát. Bár igaz, hogy Sanyinak volt inkább sufni illata, de... mégis! Foltit meg ma automatikusan kerestem. Többször is. Ha kint voltunk a kertben, eddig mindig ott volt körülöttünk... Most meg nem... :( Na jó, nem szomorkodom!
Az öröm az egészben, hogy együtt maradtak és sokkal jobb helyük lesz ott, mint itt lett volna. Az elutazásnál annyira csak magammal és a cicákkal voltam elfoglalva, hogy egy csomó mindent elfelejtettem. Például megmaradt pár konzerv, amit Foltiéknak vettünk. Ezt oda akartam adni... Meg a tálkájukat is, amiből ettek... Az is itt maradt. Legalább a lepedőt elvitték, ami még a szülés óta alattuk volt. Ez valami...
Aztán meg az új gazdik bejöttek a házba, hogy megismerkedjenek a többiekkel, Én meg meg sem kínáltam Őket semmivel. Se üdítő, se semmi, de még csak hellyel sem. Remélem, elnézik nekem ezt a baklövést, kicsit szégyellem magam miatta. Azt viszont többé-kevésbé sikerült megállnom, hogy ne sírjak akkor. Azóta viszont kb. óránként kigördül 1-2 csöpp, mikor rájuk és a többiekre gondolok.
Vígaszul ma érkezett egy sms Zsuzsi, azaz Motyo gazdájától: "Még mindig nincs internetünk, de sok fotó lesz Motyoról. Tündéri, nagyon jól érzi magát. Egy doromboló gép. :) Jelentkezem, ahogy van net". Ez a hír nagyon jókor jött! Itt is köszönöm!!!! :)

Ma ugye szinte csak ez foglalkoztatott. Próbáltuk elterelni a figyelmemet egy kis virágoskert készítéssel, ami ugye tegnap elmaradt... Aztán meg kiültettünk 3 fát a patakpartra, mert csak úgy kinőttek nálunk. A földben lehetett, amit hozattunk, és a szomszédasszonyunk mondta, nehogy csak úgy kidobjuk. Akkor már kiültethetnénk az utca másik oldalára, hátha megmarad!
Ezek után nem csináltunk semmit. Illetve arra jöttem rá, hogy az ősz és a  hidegebb idő miatt nem kell locsolni, kertezni, egyre több időnk marad, amit pl. a kutyákra tudunk fordítani. Ma délután ki is mentünk a kertbe és teniszlabdát dobálgattunk Sütinek és Masninak. Süti nagyon élvezte, néha még vissza is hozta! :D Masnika csak a szomszéd Manituval volt elfoglalva. Hát persze, Manitu fiú, Masni pedig tüzel. Kb. mikor már tizedszerre hívtam el onnan, meguntam és beraktam a házba. Egyszerűen nem lehet vele bírni... :( Estefelé frizbivel próbálkoztunk, de erre is csak Süti izgult rá, olyannyira, hogy el is törte. Még jó, hogy anno kettőt vettem rögtön! :D

Mikor jött a telefon, hogy mindjárt itt vannak a cicákért, szó nélkül mind a ketten kiköltöztünk a sufniba. Folti és Sanyi megint csak evett, majd Sanci játszott, Folti mosdott és a legvégén bebújtak a dobozba elpilledni és szopizni...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sanyika a kajcsi és a játék után bealudt Peti ölében. Majd jöhetett a dobozba bújás anyához. :) Na itt már annyira bealudt, hogy új gazdái szinte csak álmosan látták. Pedig ha felébred! :) Van ám neki éles karma és fogacskái!
Új gazdi kezében alvás:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd, csak be kellett szállni abba az utazó dobozba:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De sebaj, mert Anya is jön! :

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Na és Folti! Nem kizárt, hogy megint hasas. De hogy már várja a fiúkat az tuti, és az is lehet, hogy már meg is volt a kaland, aminek eredménye a pocakjában lapul és fejlődik. Én naív annyira örültem, hogy végre hízik a manó, hiszen a szülés után nagyon lesoványodott. Na még nem biztos, de majd az ottani állatorvos megmondja. Ha tényleg vannak pocaklakók, akkor megint csúszik a műtét, de utána már tényleg kell vigyázni. Talán új gazdái rutinosabbak lesznek e téren, mint Mi, mert Én nem is sejtettem efélét.

Az itthoni manóink nem sokat sejtettek a mai történésekből. Talán inkább most estefelé, mert mind itt tobzódtak körülöttem... Lehet, hogy érzik rajtam, hogy valami furcsa....
A tegnapi nap bejegyzése is ma reggelre maradt, mert este igen fáradt voltam. Ma reggel viszont remek segítőim akadtak, könnyebben is tudtam fogalmazni. :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kutyóink ugyan zavartak egy picit. Bent játszottak ma reggel, mert kint téliesen hideg idő volt. Reggel csak 10 fokot mértünk a teraszon. Megették hát a reggelit és be is jöttünk a házba:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán támadt egy ötletünk! A múltkor ugyanis vettünk nekik egy-egy fogkefét. Na csak fogkefe alakú, de rágcsa cucc... Gondoltuk, az majd lefoglalja Őket egy ideig és addig is csönd lesz! :) Ma Apa-gazdi volt a jutalmazó. A rágcsák nem tartottak addig, mint gondoltuk. Süti egészen hamar elfogyasztotta, Masnika kicsit tovább nyammogott rajta, de ki nem engedte volna a mancsai közül egy másodpercre sem! :) Még Ábelre is rámorgott, hogy menjem már odébb, ne nézze Őt olyan közelről!
A rágcsa:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És megkapták és rágták!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A morgás:
 
Dél körül már egészen kellemes lett az időjárás. Persze csak ha nem nézzük, hogy szeptember közepe van. A pulcsi és a hosszúnadrág igencsak elfért rajtunk, még akkor is, ha közben dolgoztunk. Illetve peti dolgozott, Én meg dirigáltam. A virágoskertet rendeztük be.
Itt még üres:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Peti ültet:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lelkiismeretes kutyáink, most is mint mindig, azonnal segítségünkre siettek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És ilyen lett:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Igaz, még hézagos, az eleje üres, de majd jövőre bebokrosodnak meg tuti kapnak pár társat maguk mellé! :)

Következhetett egy picike játék:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És rágcsa:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kis fákat talicskával vittük a tett helyszínére. A patakparton elmaradt a fotózás, a masina itthon felejtése miatt...Khm...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ennyi munka után pedig a megérdemelt pihenés:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ma még vendégeket is kaptunk egy másik szomszédunk és kisfia személyében. ígértünk nekik pár deszkát, amit ma jöttek át kiválogatni. A látogatásnak Süti is nagyon örült:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Beagle tényleg való gyerekek mellé! Mind ketten nagyon élvezték a játékot. (Masnika nem annyira, Ő inkább csak ugatott egészen végig...)
Bandikának a cicák is nagyon tetszettek, de mivel Ők nem jöhetnek ki, Bandi leleményesen leült az ablak elé és mozizott: :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Ez után már tényleg csak bent voltunk! Védtük magunkat a teljes átfagyástól... És nagyon sokat gondoltunk Foltiékra!!! Várom a jelentkezésüket, nagyon kiváncsi és aggódós vagyok, hogy hogyan viselték az utat és a megváltozott körülményeket!

Megint csak alvások:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kb. így alszik most is Masni és Süti. Ebből arra következtettünk, hogy Masnika kiszorult az ágyból. Anno összebújva vagy szimplán egymás mellett aludtak... Mostanra szerintem Sütike kivívta magának és csakis magának az ágy melegét. Gyorsan elhatároztuk, hogy veszünk egy másik ágyat is, nehogy már Masnika hiányt szenvedjen bármiben is! Amikor időnk engedi a jövő héten, be is térünk egy áruházba!

Addig is jöjjenek a prémium képek:
Először Süti fotelos-alvós képét gondoltam...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán meggondoltam magam és inkább Lola és Vilmoska szerelmét mutatnám! :)