A reggelünk teljesen nyugodtan, szokásosan indult. Érdekes módon a kutyák sem ébredtek hajnalban. Már 6 óra is elmúlt pár perccel, mikor motoszkálni kezdtek. Sajnos a legelső pisi-kakikat így is lekéstük, pedig azonnal keltem és mentünk a kertbe. Majd mikor Apa-gazdi leváltott, megetettem a cicókat. Ma már Zeuszka is evett egy keveset. Nem vitte túlzásba, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy nem jött vissza semmi. Sőt még az alomba is produkált! Hurrá! Ma kétszer is termelt a drágám, még jó, hogy időben elvittük és a legelején kaptuk el a betegséget. Ma is voltunk a dokinál, aki érezte is, hogy már egyáltalán nem telt a hólyagja... Az antibiotikum szurit ma is megkapta és még 8 napig napi fél tablettát kell neki beadnom, plusz a C-vitamint!
Ma tettünk is egy főpróbát, illetve ez nem is próba volt. Teljes generál az itthoniaknál: Tegnap a cseppeket raktuk rájuk, ma meg féreghajtókat kapott mindenki. Peti sorban hordta nekem a cicókat,kutyókat, majd együttes erővel lefogtuk Őket és sikeresen beadtuk a bogyókat. Különösen Vilmos ellenkezett, de a többiekkel sem volt egyszerű dolgunk. Ezen tortúrák után azt hittem, majd mindenki megsértődik ránk, de nem így lett. Mindenki ugyanúgy jött és bújt, dorombolt, nyalogatott: Kész boldogság! :)

Hogy mit is csináltunk Mi ezen kívül? Igazándiból semmit. Az állatkáknak és a pihenésnek szenteltük a napot. Mikor meg Ők aludtak, maratoni sorozatnézést tartottunk! :)

És akkor a mai napunk a szokásos képekben:
Tombolás a cicahordozó előtt és benne...
Na persze csak azok, akik nem utaztak ma velem...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zeuszka nagyon türelmesen várt, hogy elüljön a többiek lelkesedése és betegyem Őt a dobozba. Ma minden ellenállás nélkül került erre sor. Na az autóban már nem tetszett annyira a dolog Zeusznak, de ennek ellenére nagyon hősiesen viselkedett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mikor visszaértünk, kicsit elbújt, de nem sokáig! Az Én asztalom mögé vackolta be magát és amint megérezte, hogy odaülök, inkább áthelyezkedett az ölembe :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közben a cicók mit is csinálhattak volna, mint nem aludtak... :

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Még a kutyók is aludtak egy keveset. Persze mikor hozzájuk megyek, felébrednek. Nem tudok olyan halkan és lassan közelíteni, hogy Masnika ne pattanjön fel a fotelra és ne kezdjen el nyüszíteni, hogy "Jajj, de jó, hogy jössz!" :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Süti meg persze, hogy az új ágyban fekszik. Beszéltem vele és Ő úgy gondolja, hogy ez pont az Ő mérete, és csakis neki vehettük. Még az eddigi, jószagú, hatalmas ágyról is hajlandó lemondani... Lehet az mostantól Masnié, ha akarja... :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Pihenés után pedig jólesik egy kis edzés a kertben. Apa-gazdi is kijön velünk mostanság, aminek kutyáink talán jobban örülnek nálam. Peti ugyanis futkározik velük, Én meg nézem, hogy milyen szépek így mindannyian:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az együtt futkosást pedig kutya puszival hálálják meg a manók:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mikor Apa-gazdi elfáradt, kerestek maguknak más elfoglaltságot, nem kell Őket félteni! :)
Ma például gondolták haverkodnak Suzy szomszéd kutyival:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szuzy kutya azonban hamar érdektelenné vált. Igaz, nagyon szeretett volna játszani, de Süti és Masni... nem is tudom... Unták a banánt?
 
Majd még egy rövidke ásás, ugatás és rohangálás a kertben, hogy semmi se maradjon ki, aztán irány a benti rágcsa-party! :)
 
A benti rágicsa képei:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cicáinkról megint csak pihengélős, alvós kép készült a legtöbb.
Egyik kedvenc, mikor szinte minden emeleten alszik valaki:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A csiga póz, amit szerintem Vilmos tud a legjobban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Prémiumnak pedig szintén Vilike, aki majd összenyomja Lolát a szerelmével:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ráfeküdtem! Na és...?"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez még Ábelnek is furcsa! Megnyugodtam, nem csak Én néztem csodálkozva rájuk... :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Masni meg aztán pláne nem értette a dolgot. Annyira csodálkozós feje van ezen a képen! Megzabálom ezt a pici kuttyot!!! :D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És egy nem annyira mellék információ: Ma költözött el tőlünk egy hete Foltos és Sanyika. Nincs nap, hogy ne gondolnánk az egész kis családra. Csupor és Csormolya (Feri és Olivér) jól vannak, erről pont ma érkezett hír, és reméljük képek is jönnek idővel. A többiekről viszont nem tudunk semmit és zaklatni sem akarom az új gazdikat... Viszont, ha véletlenül olvassák most ezt a bejegyzést (is), ne habozzanak: Kommentezzenek, vagy írjanak e-mailt, küldjenek képeket! Nagyon boldog lennék bármilyen kis foszlánytól is! Köszönöm! :)