Budapest Time
Egész héten a mai pakolásra készültem. Igyekeztem kitalálni, hogy a bútorokat, amiket kaptunk, hova és hogyan helyezzük el. A költözködést mára ütemeztük...
Reggel egész jól rákezdett az eső, amit nem fogadtunk kitörő örömmel. De mégis nekivágtunk az útnak. Végre kipróbálhattuk az M0 legújabb átadott szakaszát és végre megtapasztalhattuk, hogy milyen úgy eljutni valahova, hogy közben nem járjuk be egész Budapestet. Még jó, hogy készen lett ez a szakasz. Épp időben, mert hogy elkelt a hétvégi ház, tehát nem lesz sok alkalmunk használni az autóutat... Na mindegy, koncentráljunk a pakolásra. A költöztetőket délre rendeltük a házhoz, hogy legyen még időnk előttük egy kicsit dobozolni és zsákolni. Igaz, hogy késtek egy negyed órát, de addigra elállt az eső és kitisztult az ég. Hurrá, így nem áztak meg a bútorok. A teherautó alig telt meg... Elég sok holmit felpakoltunk, mégis úgy érzem, ott maradt a fél berendezés. :( A házról nem is beszélve. Nagyon fura érzés volt beszállni az autóba és hazaindulni... Ebben a hétvégi házban töltöttem egész gyermekkorom összes hétvégéjét. Akkoriban igencsak kihasználtuk. Alig vártuk a pénteki napot, hogy kiszabaduljunk a panelrengetegből és élvezzük a friss levegőt. Nem baj, ha esett az eső..., mégsem a városban voltunk! És ennek most vége: Már nagyon nem érte meg a ház. Sokkal többe került a fenntartása, mint amennyire kihasználtuk. Ezt ugye az eszünk meg is érti, de a szívem kicsit vérzik. El se tudom képzelni, mit éreztek ma is a Szüleim, akik a saját kezükkel építették fel ezt a házat!
Délutánra még egy kis pakolást terveztem, de annyira fáradt voltam, hogy csak a legszükségesebbeket tudtuk megcsinálni. Elrendeztük a bútorokat, csináltunk helyet mindennek, de a belevalót majd csak holnap és azután fogom elkezdeni kipakolni a dobozokból...
Állatkáinkra ma egy kicsit kevesebb idő jutott, mint más szombati napokon, de ezt a kis időt is igyekeztünk velük tölteni. Nem is tehettünk volna másképp! Szinte rajtunk lógtak. :)
És mivel mostanra már megint iszonyatosan álmos és fáradt vagyok, gyorsan jöhetnek a képek! (Olyan jó, hogy beszélnek helyettem is!) :)
Peti reggel indulás előtt még gyorsan kiszórt egy kis műtrágyát a fűre, mert elkezdett egy kicsit sárgulni... :(
Süti és Masni nem szeretik az esőt. Gyorsan behalámolták a reggelijüket a teraszon és nem győztek bekéreckedni... Bent aztán félelmetes játékba kezdtek:
Kikészítettem pár dobozt, amit használhattunk volna... Cicáink azonnal meózták:
Majd elindultunk, megérkeztünk, pakoltunk, csomagoltunk....
Peti még a kihordásban is segített egy kicsit:
Megmaradt a kisebb zsákoknál. A nagyobb bútorokat inkább a költöztetőkre bíztuk.
Ez lett a kamra szekrényem! :)
A félig (se) megtelt teherautó:
És itt van maga a ház. Apukám jött ki utoljára és zárta be a házat és a kaput.
Itthon már nem volt lelki erőm fényképezni. Cicókat bezártuk a fürdőbe, kutyókat a hálóba, hogy ne zavarjanak a palokásban, de a végén persze mindenkit kiengedtünk. Nagy sikert arattak a költöztetőknél! :)
Megkapták a vacsit és jöhetett a pihengélés.
Vacsi:
És a pihengélés:
Kutyók természetesen a lábamnál: :) Imádon Őket!!!
Este aztán ismerkedés az új fotelekkel:
Majd tobzódás a konyhában:
Amit Zeusz a fotel tetejéről követett végig:
Prémium kép: Készülünk a Beagle találkozóra és azon belül is a Beagle cipelő versenyre!!! :))
Végül pedig muszáj vagyok megmutatni, hogyan alszanak most is alattam a kutya manók. (Kicsit mintha ikrek lennének...)
Utolsó kommentek