Ábelnek ma nagy napja volt. Már a múlt héten be volt jelentve műtétre, de hétfőtől még a pisije is egyre szagosabb lett, így tényleg esedékessé vált az ivartalanítás. Sokan úgy gondolják, hogy megfosztom a cicáimat az élvezetektől, de Én nem osztom ezt a nézetet. Talán ha azt tenném, hogy pár évig hagynám csatangolni, és utána vinném orvoshoz eme dolog miatt, na akkor talán.
Nagyon aggódtam érte! A múlt éjjel alig aludtam. Mivel a többiek sem vitték túlzásba az evést, mindenki éhes maradt egy kicsit. Ezáltal viszont úgy viselkedtek, mint még soha! Nagyon nem bírtak magukkal. Mindenhova felmásztak, levertek dolgokat, kergetőztek, randalíroztak... Reggel aztán egy kicsit lenyugodtak, majd kaja után folytatták a ramazurit... Ekkor azonban már nem tudtam rájuk teljes mértékben figyelni, ugyanis rengeteg teendőt terveztem mára: Mosás, teregetés, ágynemű kikészítés és huzatok felhúzása, porszívózás, szobák rendberakása, majd a kertben bőrlevél elültetése és slag feltekerés. Tervben volt még a fürdőszoba és a sufni kitakarítása és rendberakása, de erre nem maradt idő.
Visszatérve Ábelhez: Pontban délben érkeztünk a rendelőbe, ugyanis a doktornénink ma déltől rendelt. Vártunk ugyan majdnem egy egész órát, de csak ránk került a sor. Ábel nagyon bátran és nyugodtan viselkedett. Végig pihengélt a hordozóban és mikor Mi következtünk, addigra egészen kényelmesen elhelyezkedett... Kicsi manóm, még itt sem sejtette, mi következik. Féltettem  az altatástól, de tudtam, hogy nagyon jó kezekben lesz. Mivel az állatorvosunk egyben az ismerősünk is, megengedte, hogy bent legyek a műtét alatt. Próbáltam figyelni is magát a procedúrát, de inkább csak Ábel buksiját simogattam és beszéltem hozzá. Szerintem hallotta! :)
Kb. 2 órára értünk haza. Itthon Ábelt a hálóba különítettem el, nehogy bármilyen inzultus is érje. Ő pedig csak aludt, aludt és aludt. Igyekeztem nagyon sokszor ránézni, simizni és puszilgatni. Csináltam neki egy kis vackot az ágy mellett, de Ő inkább a szőnyeget választotta és bealudt rajta. Majd mikor legközelebb a szobába mentem, már a hordozóban aludt. A következő látogatáskor már fent az ágyon, Peti paplanján gömbölyödött. Estefelé pedig kaparászta az ajtót, hát kiengedtük. Először a tálkája felé vette az irányt, de enni még nem nagyon tudott. Ezután felköltözött a cicamínóra és ismét mély szunyálásba kezdett. Vacsoránál már megpróbált Ő is enni, de a száraz táptól, mintha öklendezett volna, ezért Ő egyedül kapott alutasakos kajit. Be is falt egy egészet! Többet nem engedtem neki, nehogy megterhelje a gyomrát vagy valami... Végülis 2 napja egy falatot sem evett... :( Most is pihengél, néha mászkál és kukucskál. Most már minden rendben lesz!

Ma Apa-gazdi is itthon volt. Nekikezdtünk ugyanis a kerten belüli kerítéseknek. A ház mellett kell egy alacsonyabb kerítést építeni és a ház előtt is a kukatároló és a ház között. Itt fognak ugyanis majd a kutyik lakni. Kellett egy elkerített rész, ahol majd napközben hagyhatjuk Őket. Még ugyan vennünk kell kutyaházat is meg árnyékot varázsolni pl. 2 fával, de tavasznál hamarabb úgysem hagyjuk Őket magukra kint a hidegben. Nincsenek hozzászokva...
Peti a reggelt egy kis betonfeltöréssel kezdte. Anno a ház mellé csináltunk egy ideiglenes járdát a megmaradt betonból. Nem is kellett az egészet feltörni, csak 2 helyen, ahova a mostani kerítés alapok kerülnek. Ehez a művelethez, kölcsönöztünk egy célszerszámot. Enélkül igencsak nehéz mutatvány lett volna... így sem volt egyszerű, Peti nem is fázott közben! :) Miután ezzel megvolt, nekiállt a kerítés alapját kiásni. Volt ahol egészen gyorsan haladt, a ház mellett azonban baromi száraz a föld, ezért nagyon meggyűlt vele a baja Petinek. Nem is lett készen ez a rész, de sebaj! Nagyon sokat dolgozott ma a párom!!! Dicséretet érdemel!!! Ügyes vagy Bogár!!! :)
Holnapra is maradt tennivaló bőven, de kapkodni nem kell. Csak amennyit bírunk.
Este még meglátogattuk a lakatosunkat és megbeszéltük vele a teendőket. Holnapra mond árakat, de előreláthatólag nem lesz vészes a tarifa!

Ennyi locsogás után pedig jöjjenek a képek! Ma szóvá tették nekem, hogy minden nap csak az állatok vannak a képeken... Hát kérem! Van, aki éppen ezt szereti. És ha éppen aznap nem történik semmi különös velünk, vagy a házzal, kerttel, akkor csak a manókról tudunk egy kicsit is érdekes képet mutatni!

Az oldal kerítés helye. Itt már Peti kiszabadította a föld fogságából az ideiglenes járdát. Igen, tavaly olyan mélyen volt a talajszint.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ház előtt is körbe kellett ásni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A betontörés. Peti munka közben:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A törmelék a leendő garázsfeljáró alá került:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Míg Én elmentem Ábel cicóval a dokihoz, Peti nagyon sokat haladt. Persze kutya brigádunk most is a segítségére volt!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És mire visszaértünk, már készen is volt elől a mélység:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldalt pedig délután haladt a munka:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt azt hiszem, már csak a mélységet kell korrigálni... Este:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Na de állatkák nélkül ez a blog már nem az igazi! :)
Reggel megkértem a nagy fiúkat, hogy meséljék el Ábelnek régebbi élményeiket és nyugtassák meg minden téren...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ábelt olyan szinten sikerült megnyugtatni, hogy a kikészített hordozóba saját magától költözött be! Még el is aludt benne... :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt látva, mindenki pihengélni készült:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd visszatérve Ábel a hálóba került. Egy ideig ültek az ajtó előtt a többiek és hallgatóztak, de a csönd miatt hamar megunták. :)
Ábel először a szőnyegen bóbiskolt:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán az ágyon:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És végül a cicamínón:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
A kertről pár kép:
A napraforgó sajnos útban volt, így Peti kiszedte. Eltettük az elszáradt virágokat, hátha kiesik belőle pár mag:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elültettem ma a Bánkról lehozott Bőrleveleket. A végleges helye a garázsfeljáró mellett lesz, de hamarosan ott szintén építkezni fogunk, így a kert másik oldalába ültettem ideiglenesen:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt meg csak úgy fényképeztem. Megláttam ugyanis, hogy olyan szép szines. A sárga boglárcserje és a bordó rózsalonc nagyon sokat nőttek az idén és tényleg egész évben virágoztak! :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mai napsütésnek gondolom mindenki örült. Nekem remek ötletem támadt: Miután kikészítettem a hétvégére szánt ágyneműket és felhúztam a huzatokat, kitettem őket a napra szellőzni! :

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Prémiumnak pedig ismét Lola és Vilmos szerelme. Ma megint nagyon sokat lógtak együtt! :)