Több dolog is történt ma, de kétség kívül Loli nagy napja volt ez a mai. Ő is átesett az ivartalanító műtéten. Kislány cica lévén ez egy kicsit komolyabb volt, mint a fiúké anno... Hosszabb is volt és varratai is vannak. A beavatkozás alatt minden a legnagyobb rendben volt, utána hamar fel is ébredt. Most még igen kába a lelkem... Bóklászik a házban, mert a számára készített kis vacok a hálóban nem "tetszett" neki. Kaparta az ajtót és ki akart jönni... A többiek csak az elején szaglászták kicsit, aztán hagyták, szóval kiengedtük. Most Mi figyeljük felváltva Lolikát. Kutyókat nem engedjük hozzá közel, mert akkor Lolika azonnal arrébb megy aludni. Figyelni pedig azért kell, mert minden áron fel akar ugrálni a bútorokra, ami viszont veszélyes. Még az éjszakát kell átvészelnünk, aztán remélem holnaptól minden könnyebben megy...

A többi érdemleges dolog velem történt. Az egyik, hogy végre zuhanyoztam egy jót. Nagyon vigyáztam, hogy a hasamat a legkevesebb víz érje, de akkor is. Most úgy érzem, semmi nem fogható ehez az érzéshez. Jelen pillanatban ugye még ezek az apró örömök is nagyon számítanak! :)
A másik, talán ennyire nem olyan fontos dolog, hogy ma reggel végre igazán tudtam pihenni. Minden reggel szokásos időben felkelünk, majd rendszerint Én visszafekszem, mert nagyon gyengének érzem magam. De meg kell mondjam, hiába van nálunk 22 fok, Én mégis fázom. Még a paplan alatt is. Tegnap este azonban megelégeltem ezt és fogtam egy plédet, amit az amúgy is nagyon vastag paplan takarómra terítettem. Tényleg meleg lett alatta! :) Sőt: még a pizsama nadrágot is belehúztam a zoknimba... Peti igen furcsálva néz ilyenkor, hiszen Ő a fele olyan vastag takarója alatt sem fázik egyáltalán, de... mit tegyek? Nem tudom, miért van.

Na és akkor ennyi locsogás után, jöhetnek a képeink...
Már a reggel is furcsán indult, hiszen Loli nem kaphatott reggelit sem. Bezártam hát a fürdőszobába, míg a fiúknak kiosztottam az adagot. Aztán Ők sem kaptak többet. Ne ezt igen furcsán fogadták. Ábel és Vilmos, a két haspók ott maradt a konyhában és várt, várt, várt...

Aztán látták, hogy itt bizony nem lesz több kaja...
Addigra már Zeuszka felült a cicamínóra. Ő sosem volt az a hisztis típus! :)

Lolinál viszont észrevettem egy kis durcit. Mikor kiengedtem a fürdőből, már nem volt kaja, bánatosan kullogott hát a nappaliba és lefeküdt az ablaknál...

Kutyóink ezalatt: Mit sem törődtek cicáink hatalmas gondjával! Ők megkapták a napi betevőt - legalábbis a reggelit -, így részükről ennyi...
Megint kiráncigálták az ágyukból a lepedőt és huza-vonáztak. Már a törölközőt is igencsak elszaggatták, de ezt a lepedőt talán még könnyebb! :D

Majd mikor közel fogták és ott huzták, sikerült szét is szakítani a rongyit.
Ekkor pedig mindenki boldogan rágicsálta a maga felét! :D Imádnivalóak!!!

Majd mikor Apa-gazdi megint a garázsba vonult egy kicsit festegetni, Sütit és Masnit kiküldtem kicsit a kertbe.

Szép idő volt, de hideg nagyon. Petinek lefagyott volna a keze, ha kint festeget... Bent viszont az a szag...!!! :( Sokat kellett szellőztetni: Még jó, hogy akkora ajtaja van a helységnek! :D

Kutyáink helye pont a garázs mellett van. így mikor Apa-gazdi sokat időzik bent a festegetéssel foglalatoskodva, Süti és Masni olyan édesen behelyezkednek a helyükre és fülelnek. Aztán persze bealszanak... Ez azért nagy szó, mert napközben, ha Mi itthon vagyunk, sosem mennek a helyükre! :)

Lassan-lassan eljött az idő, mikor Lolival indulni kellett. Kikészítettem hát a hordozót. Na ki ugrott bele azonnal? Persze, hogy Vilmosunk. Ő csak le akarta tesztelni, hogy menyasszonya kényelmesen fog-e utazni... :)

Aztán csodák csodája, Lolika mintha tudta volna, hogy neki készítettük ki a dobozt. Belehelyezkedett. Még mikor Peti kivitte az autóba, akkor sem nyafizott... Kis bogaram. :)

Műtét után itthon mégsem kellett neki a vacok, amit időközben csináltam. Puha plédet raktam alulra és egy ismerős törcsit rá. Ő viszont még kábán, de a földön terült el...

Pedig a fiúk ezt is letesztelték ám! Még utólag sem értették, mi nem volt jó Lolinak!

Lolit figyeltük egy darabig és még most is szemmel követjük. Egész este mászkál a lakásban és különböző helyeken alszik el. Eddigi talán legnyugisabb helye a cicamínó zugja volt. Ott egészen sokáig megmaradt...

Prémiumként 2 valamikor napközben készült kép. A hármasaink: