Előre is elnézést kérek, de a mai bejegyzés kicsit más lesz, mint a többi. Nem részletezném, de elég rosszul érzem magam, ezért le kell feküdnöm...
A mai nap címszavakban: Visszafekvés, alvás - tényleg pihenés a kutyákkal, kertben fadarabbal játék, irtózatos hidegben, délután lakógyűlés, majd onnan szülinapra vendégségbe: beszélgetés, sok finomság és Mamma Mia!
Itthon állatkák és fájdalom...

Na és akkor ma bővebben, mielőtt még mindenki nagyon megijed:
Tegnap tényleg sikerült a visszafekvés. Már olyan szempontból, hogy aludni is tudtam, pedig a kutyók is csatlakoztak! :) Szépen mellém feküdtek, Süti manó a buksiját is odanyomta az enyémhez. Jól esett, ahogy ott szuszogott... :)
Cicáink egyre elevenebbek, piszkálják a karácsonyfát ezerrel... Már azon gondolkodom, hogy leszedjük, mert ez így nem tartható! Reggelente egy-egy focimeccsbe csöppenünk, és pár díszt kidobunk a kukába... :( Még jó, hogy ezeket a díszeket nem sajnálom.
Kutyókák érdekes módon nem érdeklődnek a fa iránt: Talán mert kitombolják magukat a kertben. Ma (tegnap) iszonyatosan hideg volt, de a futkározás azért megvolt a szép napsütésben.

Délután lakógyűlésre mentünk. A kis zsákutca sorsa, leaszfaltozása ill. a vízelvezetés megoldása volt a téma. Sajnos a 8 lakásból csak 6 képviselte magát, de azért így is sikerült némi döntéseket hozni. Szükséges lesz még majd 2 megbeszélés, mire 100%-ban dönteni tudunk, utána pedig mindenki elkezdhet gyűjtögetni...

Este pedig Bátyámékhoz mentünk szülinapozni. Ismét nagyon jól éreztük magunkat. Beszélgettünk, kicsit  ittunk is majd megnéztük a Mamma Miat! :) Bárki bármit mond, nekem nagyon tetszett. Természetesen a zene volt benne a lényeg, nem a történet, de élvezhető volt és mulatságos! :)

Este aztán jött a fájdalom és az ijedtség! Mikor hazafelé mentünk, már belenyilallt a mellkasomba valami... Először azt hittem, a szívem, mert pont ott fájt. Gyorsan elláttuk az állatokat, de a végére már nem tudtam lehajolni. Ezért az alom takarítás és a kutyók beengedése Petire maradt... Le is feküdtem az ágyra 10 percre, hogy megnyugodjak... Sikerült: a fájdalom, ha tompábban is, de megmaradt. Gyorsan feltöltöttem a blogba a képeket, majd aludni mentünk. Ott megint csak hidegzuhany ért. Csak hanyatt tudtam feküdni, bármelyik oldalamra fordultam, nagyon szúrt, fájt és szorított... :(
Reggelre ismét tompább lett a fájdalom, de megmaradt... Most mindjárt dél, és még most is fáj. Nem tudok nevetni, sem köhögni, mert iszonyat! Sokak szerint mellhártya gyulladás és azonnal menjek orvoshoz! Délután rendel, szóval utána majd többet tudunk...

Amúgy Zeuszka sincsen jól. Megint nem tud pisilni, Én meg nagyon aggódom érte. Dokinénink holnap rendel, Peti majd elviszi kedvenc cirmosunkat!

Képek: bocsi, de ez is ömlesztve. Ha lesz egy kis időm holnap, akkor írok majd hozzá...

Reggeli aluszkálás Anya-gazdival:

 

 
Masnika már Lolival is haverkodik... Vagy fordítva? :)

Ábel, a fotelgyilkos...

Délben alutasakos kajizás:

Süti elmaradhatatlan rágicsája:

Aztán pihengélések ezerrel:

Zeusz karma a lábamon...

Testvéri szeretet:

 Cica mosdás:

Szomszédoz(l)ás:

Botolás:

Hempergőzés a hideg fűben...

No comment: :D

Délután Apa-gazdival: