Nagy nap volt ez a mai. Zeuszt végre hazahoztuk. Most még figyelgetni kell, de remélhetőleg teljesen meggyógyult. Minden jel is erre mutat! :)
Reggel felhívtam a doktor urat és megtudtam, hogy minden rendben volt az éjszaka, már alig vérzik Zeuszka, így tutira hazajöhet ma délután. 4-re mehettünk érte. Alig bírtam kivárni az indulást, de délután 3-tól már a munkámra se nagyon tudtam figyelni... Annyira mentem volna a manóhoz. És az idő eljött: Mivel a dokira egy picit várni kellett, először a kórházi részlegbe mentünk Zeuszhoz. Ő azonnal felpattant és nyúlkált kifelé a mancsaival. Nagyon ki akart jönni! Nem tudom, hogy miattunk-e vagy amúgy is... Ez még a tegnapi szuper javuláshoz képest is nagyon élénk! :) Betették nekünk a hordozóba a manót és vihettük. Ugyan csak a váróba, de már velünk volt kedvencünk.
Hamar sorra kerültünk és beszélhettünk a doktor úrral. Ő is csak azt tudta mondani, hogy Zeusz feltűnően jól van, gyakorlatilag meggyógyult. Figyelni kell majd még a vizeletét, de nem kell megijedni, ha esetleg rózsaszín lenne, vagy véralvadékos, ez még belefér... Kapott antibiotikumot, amit naponta 2x kell bevennie. Erre a procedúrára kaptunk engedélyt májkrémbe csomagolni, amúgy csak és kizárólag a Urinary gyógy-táp etetése van előírva! Varratszedésre jövő hét végén kell visszamennünk, a gallért lehetőség szerint rajta kell tartani, de nem feltétlenül, hiszen a gallér éles és akár azzal is kárt tehet magában. Figyelni kell szinte minden mozdulatát a manónak! Ez nem lesz nehéz! :) A többiektől el kell zárni, bár csak az a fontos, hogy ne nyalogassák. Gondoltam Én, hogy ezzel biztos nem lesz gond, nem akarom sehova se bezárni Zeuszt, se a többieket. Nem is kellett!

Itthon Zeuszkát mindenki szeretettel fogadta. Kivéve Lolit, aki még most sem érti, ki ez az új cica??? :) Nem hiszem, hogy csak a gallér az oka, inkább a kórházi szag miatt... :( Lehetséges, hogy nem ismeri fel? A többieknek nincs ilyen gondja: Mindenki végigszaglászta, végig sündörögte a manót, majd folytatódott tovább az élet! :) 
Zeusz nagyon sokat ivott/iszik és jóízűen vacsorázott. Na nem evett meg mindent, de igen tetemes mennyiség elfogyott! :) Pisilni még nem láttam, remélem, ami késik nem múlik: Bár amilyen szerencsém van, biztosan majd éjjel végzi a dolgát, amikor nem látom... :(

Még valami: Zeusz mancsijában benne hagyták a véna kanült, hogy ha esetleg mégsem lenne étvágya, vagy bármi rendellenes történne, akkor ne kelljen újra szúrni, ha visszamegyünk. Erre tuti nem kerül majd sor a fent leírtak alapján. Viszont azt mondták, hogy a kanült majd 24 óra elteltével vegyük ki Mi nyugodtan. Elmondták, hogy hogyan, Én mégsem merek rá vállalkozni. Szerencsére a kutyóknak amúgy is esedékes a kombinált oltás és Masnival is van egy pici aggodalmam (erről majd akkor, ha tényleg van miért.), így kihívtam Márti doki nénit holnap estére. Ő mégis csak gyakorlottabb e téren és legalább élesben látom, hogyan is zajlik egy kanül kivétel. Majd segédkezem és megtanulom! :)

A végére hagytam a legeslegfontosabb dolgot. Zeusz fejébe és szívébe ugyan nem látok bele, mégis azt érzem, hogy BOLDOG! Boldog, mert itthon lehet végre és nagyon hálás, amiért végre tud egy iszonyatosan nagyot pihenni! Már most elindult a teljes felépülés felé. Sokkal gyorsabban fog itthon javulni!!! Nem győzöm simizni és puszilgatni... :)

Már így is nagyon sokat írtam, jöjjenek a beszédes képek:
Zeusz fogadásakor leginkább a kutyák reakciójától és hirtelenségétől tartottam. 
Reggel igyekeztünk nekik elmagyarázni, hogy hogyan is kell majd viselkedni:
Legalább az egyikőjük figyelt! :D

Délután: Még a kórházban, de már velünk!

Itthon a fogadóbizottság: Zeusz már ki is ment a képből... :D

Első útja a konyhába vezetett. Még evett is, majd leheveredett...

Kutyókák eddig a kertben voltak. Mikor bejöttek, első dolguk volt a főnököt üdvözölni! :)

De Zeuszka nem maradt egy helyben. Elvonult az ivó tálkához:

Majd vissza még egy kis kajára: Szegénykém, olyan kis űrsisakos... :(

Itt jött el Ábel ideje egy kis szagira:

Majd Zeusz talán teli pocakkal keresett egy eldugott zugot.
Apa-gazdi asztala alatt éppen megfelelt: Pihent egyet!

Többieknek pedig haladt tovább az élet: Vilmos, szintén teli pocakos...

Loli pedig félősen, üres pocakkal: Nem gondoltam, hogy így kezdjük a fogyiját, de este egy falatot nem evett. Csak kémlelt körbe és ha meglátta az űrsisakos Zeuszt, már rohant is valami menedékbe...

 
Kutyókákat megint fárasztani kellett: Egy kis süni-labda dobálás és visszahozás!

Majd megrágcsálás! :)

Aztán, mivel olyan aranyosan viselkedtek és nem rontottak Zeuszra, jutalmat kaptak.
Egy nagyon gyorsan elfogyó, töltött rágicsa golyót:

Az est fénypontja, mikor Zeuszka odafeküdt Apa-gazdi lábához a kanapéra.
El is aludt a drágám!!! :)))

Ezek után nehéz prémiumot mutatni. Mégis jöjjön a Mi nagyon szép és okos Vilmosunk: Akinek annyira hiányzott Zeusz! Ma nem is nyávizta körbe a lakást, helyreállt a rend, végre teljes a létszám! :)