Mit is lehet egy ilyen borongós, esős, hideg időben csinálni? Hívott ugyan minket a kert, de valahogy sehogy sem akaródzott kimenni. Délután talán... Akkor már élvezni is lehetett a friss levegőt, nem csak a hidegre koncentrált az ember. Délelőtt csendes volt a ház. De tényleg, konkrétan! :) Mindenki aludt, pihent, beleértve minket is, igaz felváltva, de visszaaludtunk. Én most kivételesen a kutyák nélkül tettem mindezt. Jó volt egy kicsit pihenni, hiszen most már 2 napja valahogy mindig reggel 4-kor keltem. Ma Ábel hajnali öklendezése miatt, tegnap pedig a hülye galambok gürrögése ébresztette az egész állatseregletet, és így ugye engem is. Mind két nap 5-kor már visszafeküdtünk, de azért az már nem ugyanaz! :( Szóval ma csukott ajtó mögött aludtam tovább délelőtt. Aztán Apa-gazdi a kutyákkal vonult be a hálóba. :) Édes, drága Sütemény ma már nem nyálazott annyira. Délelőtt még ugyan nyálas lett a pléd, a lepedő, ahol feküdt, de délutánra teljesen megszűnt a "mérgezés". Tanulságos volt az eset, az biztos!
Délután, mikor elállt vágre a szitáló eső, kirajzottunk a kertbe. De tényleg, valahogy az egész szomszédság kint volt. Beszélgettünk is, tanakodtunk. Hogy-hogy nem, megint a szembe szomszédunkkal van egy kis "probléma". Illetve a házzal. Esős időben ugyanis ömlik ki a víz a kerítésük alatt. A csatornájuk ki van vezetve az utca felé, ami azt hiszem tiltott dolog, de ugye... Mi már nem szólunk semmiért, nehogy piszkáljuk már őket! Ez a probléma azonban már nem csak nekünk tűnt fel. Értjük Mi, hogy a vállalkozó csinálta meg így a telket és a házat, de olyan érdekes, hogy itt senki sem vezeti a vizet az utcára. Majdnem mindenkinek van derítője, ahova elfolyhat a víz. Eddig, mint ma is, igyekeztünk a legmélyebben lévő területeket feltölteni, földet hordani rá, hogy ne álljon meg a víz. Ám ez csak ideiglenes megoldás. Mindig lesz olyan terület, ahol végül majd megáll... Szóval azt találtuk ki, hogy ha nem hajlandó derítőt csinálni, akkor majd az utcabeli férfiak összeállnak és a kerítésük előtt kiásnak egy jókora darabot, feltöltik kulé kaviccsal, azt jónapot! Oda már mehet a víz és nem az utcán hömpölyög! Hogy mi lesz az egészből, az számomra még kérdéses, hiszen Mi nem vállalkoztunk rá, hogy ezt megbeszéljük velük... Ugye!
A délutánról még ennyit, hogy mivel majdnem 2 napon keresztül esett, szemerkélt az eső, gondoltuk, majd gazolunk, vagy ásunk a kertben, hiszen az könnyű az átáztatott talajon. Hát nem! Peti még a vasvillával is megpróbálkozott, de asszem max. 2 cm-re ment bele a földbe! :D Aztán "ásott" egy keveset, bár ezt a műveletet is inkább csak a felső 2cm-es talajréteg meglazításának nevezném. Én a gazolással próbálkoztam, ám mikor a harmadik gyökér is beleszakadt a földbe, feladtam. Fényképeztem inkább és kutyáztam. Peti pedig szőlőzött! :)
És akkor a képeink:
Először is a nagy délelőtti alvások:
Aki jobban megnézi, látja, hogy a két utolsó kép összefügg! :)
íme:
Alvás a hálóban Apa-gazdival:
Délutánunk:
Közös fetrengés a fűben...
Süti láthatóan jobban van! :)
Aztán rohangálás! :)
Munkáink: Próbálkozás az ásással. Végül Peti ezt az egész, még fű nélküli területet meglazította, hogy addig is nyelje csak el a sok vizet. Aztán majd jöhet bele a fű! :)
Szőlő metszés: Asszem...
Végezetül az utca: Éső után is látszik, honnan jön a víz. Aztán végigcsurog az utcán...
Amit teszünk "ellene".
Mindenki igyekszik saját maga előtt feltölteni, hogy ne ott legyen a "végállomás"...
Nálunk egész jó, de nem is Mi vagyunk a legrosszabb helyzetben. A közvetlen szomszédunknak még a háza is állati alacsonyan van. Lassan már nincs hova feltöltsön...
Prémiumnak 2 szépség: Először is a berkenye!
Elkezdett alulról bokrosodni. Iszonyat sok új hajtást hozott! :)
Aztán itt vannak az Én vidám, sárga virágaim: Mindig, mikor meglátom, olyan jó kedvem lesz! :) Napsugár virágnak hívom, pedig tuti nem ez a neve... De olyan vidám!!! :)
Utolsó kommentek