Bizony, végre! Eljött ez is, ami hétfőn még oly távolinak tűnt... :D Azt hiszem ezen a héten nem is locsoltunk, csak kerteztünk vagy eláztunk, netán csak úgy ücsörögtünk. :) Ma sem volt ez másként. Mondjuk ma egészen jól időzített az eső, mert egész nap esett, viszont mire hazaértünk, már verőfényes napsütés fogadott minket. Egyetlen baja volt, hogy már igencsak lemenőben leledzett. :( De azért arra volt még idő és energia, hogy végig nézzük a kertet, paradicsomot és szőlőt kötözgessünk, gazoljunk és még egy rövid frizbi is belefért a kutyákkal. :) Igazán jól sikerült péntek volt a mai!
Megemlítendő még, hogy mivel ennyire sok eső esik, ici-pici gond van a kertkapuval. Na nem vészes ám, nem kell megijedni. Annyi a hiba, hogy a sok eső, a sínre mossa a földet és ezért nehezen gurulnak a kerekek. Mára már nem is csukódott be teljesen reggel a kapu. Érdekes módon második próbálkozásra sikerült, pedig már szálltunk volna ki a kocsiból.
Ugyanez történt este is. Illetve szokásosan beálltunk, majd nyomtuk a kapu záró gombot. A kapu szépen, lassan el is kezdett gurulni, Mi meg nem is néztük, hogy végig megy-e. Örültünk a kutyáknak és Ők is nekünk. Aztán bejöttünk, majd ki a kertbe, indultak a teendők. A pénteki délutánhoz a kuka behozása is hozzátartozik. Annak rendje-módja szerint kimentem a kiskapun és hoztam a kukát. Közben lefotóztam a vidám, sárga virágocskákat az utcán. Na és ekkor vettem észre, hogy Süti a lábamnál áll és kuksol felfelé. A következő pillanatban pedig Masnit is észrevettem, ahogy nyomakodik kifelé a résnyire nyitva maradt gurulós kertkapun. El kell mondjam, hogy nagyon fegyelmezetten, rendesen viselkedtek, mert amint szóltam, hogy spuri befelé, már indultak is. Persze csak velem. :) Hozzátartozik a dologhoz, hogy ritkán vannak kint. Ha ki is jövünk a kertből, mindig pórázon, nekik biztonságban közlekedünk. Sütikém gondolom emiatt húzta a farkát maga alá és pislogott fel rám. "ismeretlen" volt a terep, Én mégis ott álltam. :) Édesem! Ilyenkor nagyon örülök, hogy a Mi Beagle-nk nem a szökős fajta, hanem inkább egy picit betoji... Imádom! :) Masnika pedig egyszerűen okos és fegyelmezett.
Fényezni azért nem akarom Őket, mert bent a kertben ritkák az ilyen pillanatok. Igaz, hogy az az otthonuk, ott minden megengedett. :)
Mielőtt még kisregény lenne a mai bejegyzésből, mutatom is a képeket:
Cicáink érdekes módon, most nagyon együtt voltak. :)
Reggel a nyitott ablaknál...
Este pedig a nagy, fix üvegfalnál...
Az együttlét ugye nem csak náluk jellemző. Itt van 2 elválaszthatatlan kutyó! :)
Reggeli játékuk...
Egy érdekesség: Néztem, hogy Lolika mennyire kényelmes...
Aztán vettem csak észre, hogy igazándiból Masnit froclizta! :D
Mai kertezés: Először is a vidám, utcai, sárga virágaim: :)
A kocsibeállóban is jön már a fű! A közökben... Hurrá! :)
A mai termés: Ami a vacsorához mind elfogyott! :D
Aztán munkák: Peti, a szőlős gazda! :)
Milu, a gazoló mester. Tényleg hihetetlen, de ma sem volt egyszerű. Vannak, akik nem hiszik el, hogy még ennyi eső után sem jön csak úgy ki a földből az a sok gaz. Igenis meg kell érte dolgozni, méghozzá kislapáttal. Sajnos ezzel a földdel anno nem jártunk olyan jól. Iszonyatosan kötött és kemény... :( A gaz bezzeg megél ebben is...
Szóval előtte:
És utána: Ma ennyi fért bele. Aztán sötétedett...
Prémium kép: Egy pókháló. Megpróbáltam jót fotózni... Háát, nem tudom, mennyire sikerült, pedig olyan szép volt, ahogy megcsillant rajta a nap sugara! Közepén ott trónolt gondolom a tulaj! :D
Utolsó kommentek