A Nagy család élete

Igazándiból ma sok-sok minden történt, ám minden csak délután és este. Úgy kezdődött, hogy Peti szólt 5-kor, hogy még nem is látja, mikor tudna hazaindulni, menjek egyedül... :( Neki is indultam kb. negyed órával 5 után. Ám a metróban bemondták, hogy a Deák tér és a Nagyvárad tér között nem közlekednek a szerelvények. ÓÓóó! :( Konzultáltam kolléganőmmel, aki azt találta ki, hogy elmegy a Blahára és onnan buszozik a Határ útra. Nekem hirtelen más útvonal ugrott be, de valahogy egyik sem bizonyult praktikusnak ebben a hőségben és ezáltal nem is voltak szimpatikusak. Tovább mentem a metró felé, ahol beugrott a legeslegjobb megoldás!!! Vonat!!! Hiszen metró végállomásra kell mennem, ahol a vonat is megáll és még gyors is, stb... Nosza, arra vettem az irányt. Kijöttem az alagútból és megnéztem a kiírást. Az órámra pillantva 17.30 percet láttam. A kiíráson 17.33-kor indult egy vonat a 16-os vágányról. Húúú, akkor rohanás! Nagyon siettem, mert ugyan a következő vonat 17.38-kor indult VOLNA, ha nem késett volna 20 percet! Szóval rohantam, izzadtam és lihegtem, de elértem. Az utolsó pillanatban pattantam fel 3 másik rohanós társammal egyetemben. :) Eljöttem a Kökire, ahol már 17.46-kor le is szálltam. Ennél gyorsabban azt hiszem, sehogy nem tudtam volna megoldani! Egy lángész vagyok! :D
És tényleg, hiszen itt jött a következő döbbenet, mikor elmentem a metró bejárata mellett. Eddigre ugyanis már itt sem lehetett bemenni, azaz a Deák és a Köki között nem mentek a szerelvények. Még mindig melegem volt és csurgott rólam a víz, de elégedetten ballagtam a kisautó felé, ott meg még a hazafelé vezető úton is mosolyogtam. Apró örömök! :)

Hazajöttem, állatkáztam, etettem, takarítottam, majd paradicsomot és szedret szedtem, locsoltam... El is telt az idő pikk-pakk. És Peti még sehol, nem is telefonált. Közben pedig Apukámmal is beszéltem, mert kérte, hogy szóljak, ha már itthon vagyunk, ugyanis hozna egy kis barackot. Kb. 8-kor szóltam, de Peti még sehol, Apu meg már fáradt volt, stb... A lényeg, hogy beállítottam a locsolót, elrendeztem a cicukat, "felpakoltam" a kutyikat és átautóztunk Szüleimhez. Vittem nekik paradicsomot és szedret, aminek nagyon örültek. :)
Gondoltam, majd innen megyünk Petiért a buszhoz, ám szegénykém kb. fél 10-kor telefonált, hogy még mindig nem tud indulni... :( Ekkor már hazajöttünk. Anyuék is pihenjenek egy kicsit, na meg itthon ment a locsoló, a blog még sehol, stb, stb...

Aztán mikor hazaértem - 21.57-kor - telefonált Peti, hogy akkor most indul. Kissé éhes szegénykém, mert dél óta csak egy csokit evett... :( Én pedig készenlétben állok és megyek elé a villamoshoz. Ha elindul, telefonál. :)

Dióhéjban ennyi... Kutyikák lefáradtak Szüleimnél a nagy rohangálás és szaglászásban, ám a cicukra ma nem nagyon volt időm. :( És még az egérkéket sem kapták meg, mert elfelejtettem, most meg megvárom, míg Peti hazajön. Ugyanis ha elmegyek, Masnika hajlamos hátra szökni, abból meg bajok lennének...

Képek:
Még tegnapról, a szépséges fém tároló dobozkák:

 

Cicás érdeklődés:

Mai legkedveltebb fekvőhely: Az asztal... Ó!

 

Azért van olyan cicu is, akit még asszem nem is láttam az asztalon trónolni! :)

 
Kutyik szokásos tombolása:

Kertből is egy kép: A kis virágoskert sarkában már kivirágzott ez a sárga valami... :)

 

 
Prémium: Szeder! Már a második bokor is elkezdett beérni... :)