A mai nap... A munkás hétköznapok második fele. Ami azt jelenti, hogy már csak 1 nap és itt a hétvége!!! :) Ahogy egyre jön az ősz és vele együtt a kicsit hűvösebb és remélem lassan esősebb idő is, kevesebb dolgunk van a kertben. Vagy csak azért, mert lassan készen van? :D Még a sziklakert kiépítése ugyan hátravan, de azon kívül már csak karbantartani kell a dolgokat. Félreértés ne essék: Az sem kevés! Minden napra jut majd valami. Mégis egészen más érzés, mint hajtani, hogy ne térdig érő legyen a gaz és végre úgy nézzen ki a kertünk, ahogy azt megálmodtuk! :) Mostanra kb. elértük ezt a képet. Persze gazolni mindig kell majd, na meg füvet nyírni és trágyázni. Aztán virágokat, bokrokat ritkítani és felkötni és levágni és ültetni... Nem utolsó sorban pedig ott a veteményes. Ám egyik este arra a "felfedezésre" jutottam, hogy bizony minden egyes plusz négyzetméter növeli a munkával eltöltött percek és órák számát. Míg a szomszédaink mondjuk fél óra alatt nyírnak füvet, addig Mi másfél... De ezzel sincs baj! Asszem sokkal jobb dolgunk van! :) 

Várom azokat a délutánokat, hétvégéket, amikor csak úgy kiülünk vagy kifekszünk a kertbe és élvezzük a zöldet. Olvasunk vagy kutyázunk. A lényeg: A pihenés! :) Szerintem nincsen messze!

Amúgy a délutánunk kicsit sietősre sikerült. Bár szépen nyugodtan csináltuk a dolgainkat, ezért abszolúte nem kellett kapkodni. Még a melóból felhívtam az állatorvosi rendelőt, hogy van-e raktáron Masninak táp, merthogy mindjárt elfogy. A válasz igen volt és még félre is tették nekem. Én pedig úgy terveztem, hogy majd munka után hazamegyünk, etetünk, takarítunk és még mindig lesz idő elmenni a dokihoz. így pedig már vihetem Masnit is. Egyrészt karmot vágatni, másrészt csak úgy, mondjuk kontrollra. :) El is mentünk. Masnika nagyon ügyesen utazott a hátsó ülésen. Mondhatom, hogy most már megszokták az autóban utazást és nagyon ügyesen, fegyelmezetten viselkednek a hátsó ülésen. Szóval Anna néni levágta Masni karmait és közben konstatálta is, hogy sokkal szebb a picur kutyus lába. Ugyan még rózsaszín, de már köze sincs ahhoz a kb. egy hónapja véresre, vörösre harapdált piroskás lábhoz! Azaz csak így tovább: Nagyon figyelünk, hogy lehetőség szerint a hipoallergén tápon kívül ne egyen meg mást és minden este fújjuk a cortavance spray-vel. Eddig ugye hatásos! :) 
Közben persze elbeszélgettünk az allergia többi fajtájáról, esetleges kivizsgálás és kezelés lehetőségeiről, ha ez a tápváltás mégsem vezetne eredményre. De erről most nem írnék, majd talán ha tényleg szükségünk lesz rá...

Inkább képeket mutogatok:
Reggeli labdázás:

 

Amitől Süti megint félős és bújós lett... :( 

Aztán mikor a labdát eldugtuk, megint mintha mi sem rörtént volna!

 

Megfigyelő cicukák:

Szépségesen zöld kertünk:

Szélén a bokros virágágyással:

Prémium: Hempergés!