Még mindig magánút, zsákutca, probléma, stb... Hazafelé még a munkáról akartam írni, mert ma egészen "izgi" volt. Negyedéves őrületnek szoktam hívni, de... valahogy mégis jó, ám fárasztó!
Na de itt van ez az utca kérdés. Peti ugye megfogalmazta a beadványt, amit ma ki is nyomtattunk. Megmutattuk a szomszédainknak, akik elolvasták, ám utána mégsem akarták aláírni. Mondván: Nem akarnak rosszban lenni a "támadott féllel". Vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Egyrészt megértem, hogy "félnek", azonban mégsem értem. Ha fennhangon hangoztatja, hogy neki sem tetszik, mikor hazaérve bokáig sárban gázolva kell kaput nyitnia, mert az utcában áll a víz a szemben lévő telekről kiömlő esővíz miatt.. Akkor most miért nem??? Na meg nem rosszban lenni??? Miért, talán Én rosszban akarok velük lenni? Csak rendet szeretnénk és minimális odafigyelést. Sajnos úgy érzem, hogy ők leszarják, mi van a telkükön kívül. Tökéletesen mindegy nekik, ha másoknak kellemetlenségeket okoznak és egyszerűen zaklatásnak veszik, ha szólni merünk érte. :( Elszomorít, de nagyon. A közvetlen szomszédaink által pedig most nem kicsit érzem magunkat becsapatva. Szerintük az lenne a "megoldás", hogy legyintünk és hagyjuk a fenébe az egészet??? Mert szerintük úgysem fog történni semmi...??? Ááááá, talán nekem is felesleges ennyire felhúznom magam rajta.
Kicsit olyan ez, mint az egész ország. Mindenki látja, hogy így nem jó és tenni kéne valamit. Ám ha mégis itt az idő a lépésre, akkor a homokba dugják a fejüket. Mivel úgysem történik semmi, hiába minden próbálkozás és erőlködés. Stb, stb, stb... :(
2 napja még Én is úgy gondoltam, hogy felesleges az önkormányzathoz rohanni, de megváltozott a véleményem. Peti nagyon ügyesen körbejárta a dolgot és csak megérdeklődte, hogy van-e esély a rendezésre. Ám ha mégsem lenne? Legalább megpróbáltuk...
Igyekeztünk az egész építkezést az összes szabály és előírás szerint csinálni. Nem Mi voltunk azok, akik áthágták azokat. Nem miattunk adódott olyan helyzet, ami miatt erre a kis utcára 3 lakás helyett 8 nyílik!!! Most is csak a békés megoldást keressük. És ha ehhez Mi magunk kevesek vagyunk, akkor igenis hivatalos segítséget kérünk!
Sajnos az itthoni helyzetről most még kedvem sincs írni... Bocsi! Le vagyok törve...
Képek:
Cica manók:
Kutatócsoport:
Kutyuskák:
Kaktusz: Ma éjjel kinyílik...
Prémium: Egy "veszedelmes" beagle! :)
Utolsó kommentek