A Nagy család élete

Tegnap azt írtam, hogy majd a benzikúton megrendelik. Igazándiból az úgy történt, hogy megpróbáltam Én interneten beváltani a pontjaimat. Volt is elég, mégis azt írta: fedezetlen. Nem tudtam mire vélni, ezért felhívtam az ügyfélszolgálatot. Ott azt mondták, hogy persze, mert ezek "igazi" pontok. Először át kell váltanom virtuális pontokká, hogy tudjak belőle vásárolni. Na itt már fennakadtak a szemeim, mert nem értettem, minek átváltani, mikor 1 igazi pont = 1 virtuális pont. Na de mindegy, mondtam, hogy akkor ezt szeretném. A válasz: fáradjak be egy benzinkútra, ahol ezt megteszik nekem. Érdekes, de mivel amúgy is kellett tankolni, gondoltam elintézem ezt is. Előadtam a sztorimat és a kérésemet a kutas kislánynak, aki egyre kerekedő szemekkel és oldalra biggyesztett fejjel tekintett rám. Majd a végén közölte, hogy azt sem tudja, miről beszélek. Jó mi? Ááááá! Viszont felírja a számomat és, hogy milyen tárgyat szeretnék és majd Ő megrendeli. Aztán ha megérkezett, csak be kell mennem átvenni, Ő meg levonja a pontjaimból. Ez volt ugye tegnap...
Erre ma reggel csörög a telefon: Egy férfi hang sűrű elnézések közepette közölte, hogy ez így nem fog menni. A kolléganő még új és amúgy sem jól tudta, szóval Ők meg tudják ugyan rendelni, de csak a saját címemre, miután befáradtam és levonták a pontjaimat. Ja, és kb. 3 hét, mire kiszállítják. Vagy esetleg beváltja virtuális pontokra az igazikat és megrendelhetem interneten. Mondtam neki, hogy pontosan ezért mentem be tegnap és pontosan ezt mondtam el a kolléganőjének. Hááát, megint sűrű elnézés, de ez van! Marha jó!
Na de nekem ez nem volt elég! Megint csak kutakodni kezdtem a neten, hogy hogyan is juthatnék minél hamarabb és minél kevesebb macera útján az áhított dekopír fűrészhez. A megoldás pedig rém egyszerű: létezik pár pont beváltó hely, ahol azonnal megtörténik a csere, azaz a vásárlás. Csak azt kell tudni, hogy van-e nekik éppen raktáron. Keresgéltem, kutattam. Meg is találtam a beváltóhelyeket, de pontos címen kívül más infót nem leltem róluk. Majd felhívtam megint csak az ügyfélszolgálatot, hogy ugyan mondjon már egy telefonszámot. Azonnal és készségesen meg is adta, amit Én egész délelőtt tárcsáztam. (Hogy miért nincs eleve kirakva a telefonszám a netre, az rejtély!) Szóval hívtam, foglalt. Megint hívtam, foglalt. És ez így ment kb. délig, amikor meguntam és visszatelefonáltam. Az üf.szolgálatos hölgy már megismert és mondta is a számot. Ugyanazt, csak most elé biggyesztett egy 20-ast. Na így már egész más a leányzó fekvése!!! Azonnal felvették a kagylót, megnyugtattak, hogy van raktáron fűrész, mehetek akár azonnal, ha szeretnék.
És mentem is! :) Még befejeztem a sürgős munkáimat, aztán elkéreckedtem a lányoktól. Mivel végighallgatták az egész délelőttös mizériámat, már szinte "küldtek" is. :D Egy óra alatt megjártam az utat és kezemben a fűrésszel tértem vissza. Hurrá!!! 

Aztán meló után, mikor jöttünk haza, Peti kezébe nyomtam. Nagyon örült neki. Rögtön forgatta, nézegette, majd az útmutatót böngészte. És mivel nem találtunk benne pengét, ezért itthon betértünk a barkácsboltba. Vettünk is egy egész penge készletet. Fához, fémhez, több méretben is! A poén pedig az egészben, hogy mikor itthon tüzetesebben vizsgálódtunk, találtam egy kis lepattinthatós nyílást. És mi volt benne? Persze, hogy egy penge!!! :D Sebaj, az a készlet amúgy is kell és most már itt van és szép és jó és... reméljük működik is! :D

A vásárlás miatt pedig már sötétben értünk haza. Peti csak az új füvet locsolta meg, a többi biztos kibírja holnapig. Még egy rövid frizbizés Masnival, majd bejöttünk a házba. Én megint főzőcskéztem, aztán telepakoltam az autót. Készülök ám a holnapi bulira! :D

A sötétedés miatt pedig ma nincs is kertes kép. :( 
Cica manóink reggele:

Kutya manók:

"Süti! Játszunk!"

A rágcsa érdekesebb...

Azt az átélést...!!! :)

Prémium: Na de...! :D