A Nagy család élete

Eljött az "enyhe" pulcsis időszak. Ma, mikor kimentem a kutyákkal a kertbe, már igencsak fel kellett öltöznöm! Asszem délelőtt ugyan sütött egy kicsit a nap, de délutánra totálisan beborult és csak a sötétség maradt. Na meg a szél... Brrr! 

Már a reggelem sem indult valami fényesen, egy elég sokszor a toalettre mászkálós éjszaka után. Bízom benne, hogy csak elcsaptam a gyomromat és nem vándoroltak oda is a bacik... Minden esetre ma elég kíméletes voltam magamhoz e téren. Vissza is bújtam az ágyba, amint Peti elment dolgozni. Mire végre elaludtam, csöngettek. El nem tudtam képzelni, ki lehet... Elég bosszúsan nyitottam ajtót, mire egy postás állt a kapuban, hogy csomagot hozott a szomszédnak. Nem igazán értettem, hogy akkor miért engem zaklat!!! Mondta, hogy csengetett, de nem jöttek ki, még dudált is, bla, bla, bla... Én meg mondtam, hogy beteg vagyok és épp elaludtam. Talán Én vagyok antiszoci, de megmondtam a magamét. Megkérdeztem ugyanis, hogy ilyenkor nem cetlit szoktak hagyni a postaládában, amivel majd a postán át lehet venni a csomagot? Ugyanez volt tegnap is, mire átvettem helyettük a levelet, csak kijöttek ők is... Áááááá!!!! Pláne most vegyem át Én, mikor amúgy sincs sok kedvem egyik szomszéddal sem beszélgetni. Igenis becsaptak minket, amikor mindenki hőbörgött és biztatott minket, hogy kell csinálni valamit az utca kérdéssel. Aztán még ma is Peti ment be az Önkormányzatba megkérdezni, hogy mi van akkor, ha az utolsó tanú sem akar eljönni...??? Na de mindegy...
Visszaaludni már nem tudtam. :( Helyette kóvályogtam egy kicsit, tüsszögtem, orrot fújtam és filmet néztem. Majd ebéd után csak visszafeküdtem megint. Hála az égnek ekkor már pihenni is tudtam! Süti úgy felmelegítette az ágyat és a hátamat, hogy izzadva ébredtem! :) Rövid kerti séta után már Peti is hazaért. Nagyon édes volt, mert leste minden gondolatomat és a kedvemben akart járni. Én pedig olyan negatív és visszautasító voltam. Semmihez nem volt kedvem. Bosszant, hogy nem nagyon javulok, feszült vagyok a jövő heti tárgyalástól és úgy egyáltalán: semmi sem jó! :( 

De túl leszek rajta, érzem. Ez most a betegség miatt van. Kicsit nyűgös vagyok, de bízom benne, hogy hamar elmúlik majd! 

Addig is: Bocsi a mai negatív bejegyzés miatt...

Pár vidámabb kép:
Cicák:

Kutyók és mai répa:

Aztán bent, pihenés:

Kert: terasz és az egyik hatalmasra nőtt pozsgás!

 

Eltévedt Gyöngyikék: kibújtak a drágák...

A szépséges, "virágos" bokrok: 2 kicsi új (mellette egy-egy őrkutya!) + 3 nagy 2 éves...

Prémium: Vilmos! Nem tudok betelni vele, olyan édesen alszik... :)

Egy évvel ezelőtt...