A Nagy család élete

Ünnepnap volt a mai. Dátum szerint mindenképpen... Köszönöm mindenkinek, aki felköszöntött és aki csak próbált. Értem ezt a nem fogadott telefonokra. Elég kapkodós, rohangálósra sikeredett a mai, sajnos volt pár nem fogadott hívásom. :( 

Reggel időben keltünk. Édes párom volt az első, aki Boldog névnapot kívánt. Bár az is igaz, hogy előtte Vilmos harapdálta a kezemet, lehet, hogy ugyanezt akarta mondani? :D Érdekes volt tőle, ugyanis ilyet még sohasem tett. Biztos állati éhes volt már kora hajnalban 6-kor. :D
Indulás után még beszaladtunk a helyi kis boltba, majd a postára. Most kaptuk vissza az ELMŰ-től a tavalyi évi túlfizetésünket. Kemény 658,- forintot! Azért jól kiszámoltuk az átalányt, nem? :) 
Ma is kicsit késve értem a melóba, de kárpótoltam a kollégákat a tegnap bemutatott sütivel, egy kis rágcsával és üdítőkkel. Nem is haragudtak. Dicsérték a sütit és mind egy szálig be is nyomták! Örülök, hogy ennyire ízlett. Tényleg egyszerű süti és gyorsan megvan. Én innen is köszönöm Nekik az ajándékot, amivel megleptek ma. :) 

Meló után pedig rohantam az állatorvoshoz. Eredetileg úgy volt, hogy Peti is jön és Masnit is visszük, de sajnos úgy alakult, hogy Peti nem tudott időben elszabadulni. Egyedül pedig nem akartam hazajönni Masniért, majd azonnal el is tűnni vele... Az meg, hogy Sütit is vigyem... Kizárt! Ezért aztán egyedül mentem. Majdnem 1 órán keresztül bent voltam a rendelőben, beszélgettünk Anna nénivel Masniról és a lehetőségekről. A kezembe is kaptam a leletet, aztán jól kielemeztük. Most nem írnám le az összes lehetséges "megoldást", legyen elég annyi, hogy nem könnyű a döntés és még most is maradtak számomra nyitott kérdések. A hipoallergén táp marad, aztán megfontoljuk a gyógyszert, esetleg egy nagyon drasztikus, nagyon drága és nagyon hosszan tartó, de egyetlenegy lehetőségként gyógyulást hozó kezelést és döntünk. Szóba jött még a ház állandó élősködő mentesítése spray-vel, na meg a régi és nagyon poros szőnyegeink PVC-re cserélése.

Az orvos után még mindig nem jöttünk haza. Mivel Peti már elindult a munkából, találkoztunk a helyi bevásárló centrumban és vettünk ezt-azt, köztük fini, ünnepléses vacsorát. Na és ezután már tényleg hazajöttünk.
Nem sok idő maradt a manókra. Gyors etetés, takarítás, még etetés és kertezés, majd mehettek is a helyükre aludni. Sajnálom Őket, mert holnap megint korán megyünk el reggel... Viszont utána jön a hosszú hétvége, talán kárpótolva lesznek! :) 

Pár itthoni kép:
Természetesen manósak... :)
Süti:

 

Masni:

Zeusz:

Vilmos:

Lola:

Ábel:

Prémium: Este Apa-gazdival a kanapén...

Egy évvel ezelőtt...>>