Szerda:
Ma a sok meló napja volt a munkahelyemen. Vagy nem is: inkább a sokan hiányoztak nap. Konkrétan 4-en voltunk 7 helyett, amit már igen megérzünk. Ügyesek voltunk, mindent beosztottunk és mindennel készen is lettünk. Ám így ez a nap sokkal fárasztóbbra sikerült, mint a többi. Holap már kicsit jobb lesz, hiszen 1 fővel bővül a csapat.:)
Délután, elhatározásomhoz híven a manókkal voltam itthon. Azaz ez így bután hangzik: szóval azt határoztam már tegnap is el, hogy itthon, délután nem ülök a gép elé, nem nézek filmet, hanem végig a manókkal leszek, amíg a kutyik le nem fekszenek. Többé kevésbé így is lett. Közbejött ugyanis egy mosás és teregetés, na meg a holnapi tápok adagolása, ami elhúzódott egy picit, mert kicsit át is rendeztem a tápos szekrényt a kamrában. Na nem nagyon, csak hogy minden kényelmesen elférjen. Azaz, hogy Én férjek hozzá kényelmesen. :) Úgy látszik, ez egy ilyen nap. Talán bevehettem pár fogalmazásgátlót... :D
Erről jut eszembe: A torkom még mindig fájdogál, de szerintem nem vészes. Megint szopogattam "cukorkát", a forró italt pedig éppen most szervírozta nekem édes párom! :)
Na és akkor a lényeg, hogy nagyon szupi volt a délutánom a manókkal. Masni ugyan szétszedte a rágókötelet, amit asszem még az ideérkezésükkor kaptak. Azóta hurcibálta, rágcsálta és hozta, hogy dobáljuk... Ma kibomlott a csomó a végén és ez elég volt ahhoz, hogy pár perc huzavona után Süti nekifeküdjön és megegye majdnem a felét! :O Gyorsan elvettem tőle és kidobtuk a szemétbe... :( Hála nekünk azért még van pár fellelhető rágókötél a házban, úgyhogy nem maradnak játék nélkül a "fenevadak". :D
Cicukáink is olyan tündériek voltak ma. A kanapén sajnos megint csak találtam egy foltot hazaérve. Megint csak lepedőcsere... Brrr! Na nem is ettől voltak édesek, hiszen szerintem nem is az Ő bűnük (Ám erre bizonyítékunk egy szál se!). Hanem mikor cseréltem a lepedőt, mindenki odasereglett és "segítettek", amivel persze csak akadályoztak. :D Végül Peti segédletével csak sikerült elteríteni mindent, majd jöhettek a meósok és azonnal birtokba vették a bútort. A múltkor pl. azon gondolkodtam, hogy a Mi nappalink igazából az állatkáinké! :O :D Ugyanis Ők vannak ott a legtöbbet... :) Szerintem...
Hoztam pár képet is! :)
Cicuk, akik nagyon figyelnek...
"Anya! De hát ez itt már szakadt!" :O
Hja kérem...
Azért csak kényelmes... :)
Tomboló kutyusok: Már lenyugodva...
Süti és a rágcsa:
Masni mancs: "Szóltál, Anya?" :)
Prémium: Masni és Anya-gazdi
Utolsó kommentek