Kedd:
A tegnapi "gyilkos" step óra után, már itthon fájlaltam a vádlimat. Ha máskor történik ilyesmi, asszem meg is ijedtem volna... :D Ám most csak azt gondoltam, hogy izomláz. És talán tényleg az is volt, így elmentem ma is ugrálni! Becsülettel végig ugráltam az órát, majd rákvörös fejjel mentem zuhanyozni. Közben pedig éreztem, hogy még mindig fáj a vádlim. Szóval azt hiszem, mégis inkább meghúztam, mint izomlázam lett, de nem érdekel. Állati jó érezni, hogy vannak izmaim! A mai órát is már sokkal jobban élveztem. Tán azért, mert újból egyre jobban bírom! :) És ez szuper!!!
Más? nemigen van mit mesélnem, csak a szokásos hétköznap. Munka, majd Peti egyedül haza... Kutyókkal jött elém a buszhoz, majd együtt autóztunk haza. Kutyókák édesek, tomboltak ma este is. Cicukák pedig állandóan éhesek: jobban mondva Ábel. :)
Ez tényleg egy rövid bejegyzés, de annyi baj legyen. Ilyen is kell néha! :)
2 kép: Tombolás...
Lolika: hanyagul a fürdő ajtóban... :)
Utolsó kommentek