Szerda:

Ma volt Masnika patella-ficam műtétje. Már tegnap éjjel úgy feküdtek le a kutyik, hogy nem kaptak vizet a tálkájukba. Kicsit furcsállták asszem, keresték, de azért hamar aludni tértek a kincsek. Reggel aztán jött a második döbbenet, amikor már enni sem kaptak. Persze, mert Masninak koplalnia kellett a műtét előtt. Sütinek ugyan nem, de szolidaritásból, avagy hogyan oldjam meg, hogy Sütinek adok, Masnika meg csak nézi??? Szóval a reggeli elmaradt. A cicuk kaptak, de Ők is csak 2x (mikor a kutyik a kertben voltak és nem látták), a 3 helyett. A csodálkozás Náluk sem hiányzott, de este mindent bepótoltunk. :) 

Aztán nekiindultunk. Szegény Sütemény megint meglepetten és csalódottan nézett, hogy Ő miért nem jöhet autózni, de... Hamar beletörődött. Mi meg autóztunk. 9-re kellett az egyetemre érnünk. Masni manó a váróban még bátran viselkedett. Mindenkit szagolgatott, nézelődött... Aztán a vizsgálóban már fülét-farkát behúzva kucorodott Mögém. :) Hamar el is vitték... Nekünk meg kiadták, hogy délután 4-re jöhetünk Érte! 

Az egész nap aggodalmasan telt, de igyekeztünk sok-sok teendőt mára időzíteni: egyrészt mert ideje volt, másrészt mert "elütöttük" az időt és nem csak Masnikán morfondíroztunk.

Vettünk Petinek egy nagyon akciós inget, majd lecseréltettük a kocsi gumikat nyárira. Sajnos a levett télieket már haza sem hoztuk, ugyanis ez volt az utsó szezonjuk. Eléggé elkoptak a 7 év alatt. Aztán autómosóba mentünk: Itt is volt egy pindurka galiba, ugyanis Én szépen beálltam a mosóba, majd Peti bedugta a kártyát és már nyomtuk is a zöld gombot. Aztán néztük csak, hogy az antenna kihúzva maradt. Nosza, megnyomtam a vészleállítót! A gép azonnal megállt, villogott a kijelző, hogy hívjuk a személyzetet. Kicsit aggódtam, hogy most majd leszúrnak Minket, de csak mosolyogva segítettek Rajtunk. Szerintem nem Mi voltunk az elsők eme "problémával"...
Aztán ebédelni mentünk, majd bevásárolni. Utána könyvesboltba (szigorúan) csak nézelődni. :D Levezetésnek pedig Petinek új szemüveget csináltatni, ugyanis a régi eltörött és most a tartalékban jár... Az első bolt: Hááát, asszem nem csak Én dobtam hátast az áraktól. És akkor még csak a kereteket néztük, sehol nem volt szó a lencséről. Nos, kimentettük Magunkat, hogy majd visszajövünk meg körülnézünk vagy valami... És inkább bementünk a városba egy Ofotért-be. Na ott volt aztán választék rendesen, kedvesek és segítőkészek voltak az eladók és még az árak is a földön maradtak. Na így sem lesz levés, de sötétedős lencsével, szemvizsgálattal együtt került annyiba, mint az első helyen csak a keret. Hehe... :)

Mikor az Ofotértben végeztünk, már nem volt több dolgunk, meg már mind ketten csak Masnikára vágytunk. Igaz, még csak délután 2 óra volt, hazajönni már nem lett volna értelme, bementünk hát az Állatkórházba és vártunk. És vártunk és vártunk... Egészen 4 utánig. Egyszer, kb. 3-kor kijött egy fiú, aki elmondta, hogy Masnika már túl van a műtéten, minden rendben volt és most éledezik... Nekünk még várni kell a doktor úrra, aki még mindig csak műt. :O Hát vártunk! 
És egyszer csak nyílt az ajtó és egy asszisztensnő kezében Masnika kucorgott. Jobb hátsó lábán egy hatalmas kötéssel. :O Először azt hittem, hogy gipsz, mert olyan zöld és szoros meg minden. De a doki azt mondta, nincs értelme egy ilyen picike lábat gipszelni. Ez a kötés is csak pár napig kell, hogy rajta legyen. Persze ha hagyja: Ha ledolgozza Magáról, az sem tragédia...
Masnika nagyon örült Nekünk. Nyalogatott és lihegett. :) A doki pedig mesélt: Azt mondta, hogy az árok egyik széle a térdén már eléggé le volt kopva a sok ki-be ugrálástól. Ezért kimélyítették az árkot, a patellát meg arrébb helyezték, alul arrébb tűzték vagy mi... Most pedig a pihenés időszaka jön. A kötést Mi levehetjük majd, de akkor is kell védeni a varratokat. Talán akkor majd tölcsért kap, de ettől már előre "félek". :( A varratokat pedig 10 nap múlva veszik ki, de az is jó, ha Anna-néni veszi ki, nem kell az egyetemre mennünk. Szuper!

Mikor hazajöttünk, Masnika csak ücsörgött, néha három lábon ugrálgatott, aztán beköltöztettük a hálószobába. Felváltva "őriztük", míg Ő pihengélt. Kb. olyan 7 órától már egyre többet nyöszörgött, asszem sehogy nem volt neki kényelmes... De mostanra mintha megint megnyugodott volna. Reggel kaphat megint fájdalomcsillapítót: jó lenne, ha az éjszaka eseménytelenül telne... Megpróbáltam a kertbe is kivinni, hogy a dolgát végezze, de csak állt a fűben és nézett rám, hogy miért "ráncigáltam" ki a puha ágyból. :O Szegénykém... Ám a vacsoráját csuda gyorsan behalámolta a teraszon! :)

Most éppen pedig az van, hogy Süti ügyesen elment a helyére, meg is kapta a jutifalit, ami után aludni szoktak. Ám mivel Masnika a hálóban van Apa-gazdival, ezért Süti nyöszörög... De igyekszem nyugodt lenni és csöndben maradni. Akkor Süti is lenyugszik és alszik majd rendesen. 2 kutyával már bajosan férnénk el az ágyon. :O Csak azt remélem, hogy Süti nem veszi ezt büntetésnek, amiért egyedül kell aludnia! 

Hát ennyi a mai napról. Asszem a következők sem lesznek unalmasak!

Képeink:
Autó gumi csere...

Majd mosás: Nagyon ráfért már! 

Masni, Masni!!! Itt már hazafelé indultunk:

A fogadtatás: :)

Fűben...

De az ágyban a legjobb! :)

Na meg, hogy végre kaptak enni! :D

 

Ez ugyan nem ide vág, de meg kell mutatnom! Szépséges fehér krókuszok! :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Két évvel ezelőtt...>>