Péntek:
Ma reggel megint a postán kezdtünk. Tegnap ugyanis kaptam egy telefont, miszerint küldeményem érkezett. Aztán este még az értesítő cetli is várt a postaládában. Gondoltam, milyen gördülékenyen megy minden. :) A telefont ugyan most is furcsálltam, ám örültem is. ;)
Aztán ma szétbombázták a postáról alkotott illúziómat: mármint, ami a gördülékenységet illeti. Már mikor beléptem az épületbe, meglepődtem a hatalmas tömegen. :O 3 ablaknál álltak az emberek, kígyózó sorokban. Na mindegy - gondoltam -, és beálltam az elsőbe, ahol a csomagokat lehet átvenni. A sor hosszú volt, bőven elért a következő nyitott ablakig, ahova kiírták: "Türelmüket kérjük, ennél az ablaknál tanuló dolgozik." Ennek ellenére egészen gyorsan haladt az a sor, a kis hölgy ügyes volt, megint minden gördülékenyen haladt.
Na de vissza az "Én" soromhoz: Itt már nem haladtunk olyan gyorsan. :( Szépen lassan, komótosan lépkedtünk, vártam kb. 10 percet, mire az ablakhoz értem. Majd még tízet, mire eljöttem onnan. :O Ugyanis erre az ablakra nem rakták ki a cetlit, viszont a kis hölgy közölte: "Még csak 1 hete dolgozik itt"
Kint várt Peti, akinek ma minél hamarabb be kellett volna érnie a melóba... (Közben meg is reggelizett, olyan soká mentem.) Én mégis furcsa módon nem haragudtam a lányra. Szegény valami nyomtatóval bajlódott, sehogyan sem sikerült Neki visszafűzni a papírt. Mert a gép pont akkor írt ki valami hiba üzenetet. Már mindent kicserélt, de tényleg. Többször is hátra rohant segítséget kérni, ám folyton az "Old meg Magad" választ kapta. Az ablak előtt álló hosszú sor, benne a sok hőbörgő ember ellenére Ő mégis mosolygósan kért még egy kis türelmet. Kedves volt!
Aztán valahonnan mégiscsak előkerült egy tapasztaltabb valaki, aki elsőre befűzte azt a papírt, viszont a gépet Ő sem tudta életre lehelni. :O A vége az lett, hogy egy totál üres papírt írattak Velem alá, csak hogy elengedjenek. Mert már azt sem tudták megmondani, benn van-e a küldeményem a gépben. :(
Szomorú a helyzet. Az, hogy ilyen "vacak" gépekkel dolgoznak... Az, hogy egy tanuló lányt így magára hagynak... Az viszont nagyon is dicséretes, ahogy ez a tanuló lány a helyzetet kezelt. :) Sajnos volt alkalmam az ellenkezőjével is találkozni...
A Mi további napunk? Munka, közben csomag és a végén Peti értem jött a melóba. Együtt jöttünk haza, araszoltunk a dugóban, majd egész este filmeket néztünk. :)
Süti állandóan elcseni Masnika rágcsáját, mert Ő azt szereti rágni, amit valaki már elkezdett csócsálni. Valószínűleg úgy puhább vagy mi...
Reggeli képek:
Kicsit hazudtam, ugyanis a napot a pétisó kiszórásával kezdtük.
Nagyon jól tettük, ugyanis egész nap esett!!! :)
Sütemény:
Cicuk:
Utolsó kommentek