Budapest Time
Hétfő:
Mostanában majdnem minden hétköznap este, mikor ideülök... gondolkodóba esem, miről is írjak. :O Hiszen a mai is olyan átlagos, "semmi különös nem történt" volt.
Na de: többen is kérdezték, hogy hogy vagyok? Fáj-e még a torkom? Elgondolkodtam... Hiszen péntek este komolyan úgy éreztem, a "halálomon" vagyok. Azt gondoltam: A fene egye meg, de pont a hétvégére robbanok le. És érdekes módon, szombaton kapart ugyan egy kicsit, de vasárnapra totál kialudtam. Asszem... Aztán eljött a ma reggel és boldogan mentem dolgozni. ;) Délutánra azonban ismét fájni kezdett a torkom, ami még most is tart. Már azon morfondírozom, hogy nem lehet-e, hogy a benti levegő miatt kapar a torkom...? :O Vagy csak nincs levegő és hamar elhasználjuk és úgy nem vagyok annyira ellenálló vagy mi... Mindenesetre furcsa!
Ezen kívül persze még a fejem is fájt, de azt előre meg is jósolták. Frontot mondtak mára sok esővel. Hááát, sok eső nem volt. Legalábbis Nálunk. :) Fejfájás viszont igen. Persze ehhez is tartozik egy plusz sztori, amit tegnap nem írtam. Reggel ugyanis, mikor pakoltunk az autóba, Peti felnyitotta a csomagtartót. Az ugye olyan szépen lassan nyílik magától... olyan pumpásan vagy mifene... Na ez a pumpa tegnap reggel annyira lassú volt, hogy kb. a felénél megállt. (najó, a 3/4-nél). Én meg csak pakolni akartam, lehajtott fejjel közeledtem és jóóóóól neki is mentem. :( Béna voltam, szó se róla... A fejfájásom minden percben emlékeztet rá. :D
Eme "beteges" sztorikon kívül tényleg nem volt semmi extra. Csak egy kis családi "csevej" telefonon, majd e-mail tenger a barátaimmal.
Itthon pedig mosás, teregetés és manócskázás. Elhatároztam, hogy ma nagy figyelmet fordítok a cica tündérekre. Nem mintha eddig elhanyagoltam volna Őket, de blog szempontjából mindenképp. :( A kutyókkal sokkal másabb a dolog. velük lehet menni sok-sok helyre, kirándulni, vendégségbe. Cica manócskáink olyankor mindig itthon maradnak és pihennek. Mikor pedig hazaérünk, hatalmas rohangálásokkal jelzik, mennyire örülnek Nekünk! Ma is kaptak májkrémet, majd Ábelke tejcsit. Aztán sorban jöttek az asztalomhoz dorombolni. :) Nem hagyják Ők, hogy elhanyagoljam Őket! ;) Kincseim...
Ennyit mára. Az ígéretemmel ellentétben csak 2 képet hoztam.
De azok csak cicásak! ;)
Ábel: nyújtózik a drága...
Zeusz: pihengélés...
Utolsó kommentek